30 év távlatából visszatekintve sokaknak – különösen a fiataloknak – olyan érzésük lehet, mintha a rendszerváltás egy magától értetődő átmenet lett volna a pártállamból a demokráciába. Pedig emlékszünk, 1988-ban Erich Honecker keletnémet pártfőtitkár még azt ígérte, hogy a berlini fal száz év múlva is állni fog. Mi volt az pont, amikor Önök úgy érezték, tényleg megtörténhet a fordulat?
Mészáros István: – 1989 őszén, a négyigenes népszavazás után, amikor láttam, hogy ennek az eredményét nem döngölték be a földbe, nem parancsoltak megálljt, pedig a népszavazás akkor keresztbe tett a szocialista hatalomátmentési stratégiának.
Hack Péter: – Reménykedtünk ugyan, de mindig csak egy lépésben mertünk előre gondolkodni. Hadd mondjak erre egy személyes történetet: 1989 nyarán volt egy ifjúsági konferencia Strasbourgban, amelyre az SZDSZ képviseletében másokkal együtt engem is delegáltak. Pont ugyanezekben a napokban a menyasszonyom nyelvtanulás céljából Izraelbe készült. Akkor még úgy búcsúztunk el egymástól, hogy előfordulhat, csak 20-30 év múlva látjuk egymást újra. A történelmi tapasztalat azt mutatta, hogy egy esetleges katonai beavatkozás pillanatok alatt mindent felülírhat. Erre szerencsére nem került sor, de a folyamat még nagyon törékeny volt. Mint utólag kiderült, még 1989 novemberében is lehallgatták a telefonomat. Épp hálaadó istentiszteletre készültünk a népszavazás után, amikor egy rokonommal beszélgetve egy ismeretlen harmadik hang beleszólt a vonalba, hogy „ejnye, ilyenkor is dolgoznak, pedig ma ünnepelni kellene…” Ezért aztán igazán optimista ebben a tekintetben csak 1990. május 2-a után lettem, amikor megalakult az új parlament.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »