Gyöngyöspata neve tíz éve vált ismertté a hazai médiában, amikor a Jobbikhoz közel álló félkatonai szervezetek (Betyársereg, Véderő, Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület) 2011 tavaszán rendfenntartás céljából járőröztek a kisvárosban. A közel 3000 lakosú Gyöngyöspatán, ahol a cigány lakosság létszáma 450 fő, a paramilitáris csoportok jelenléte csak tovább fokozta a helyiek körében meglévő feszültségeket, s az indulatok tömegverekedésig fajultak. Nem mellékesen a történtek idején a jobbikos Juhász János Oszkár volt a település polgármestere.
Kállay Ernő kisebbségi ombudsman a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet feltáró 2011-es jelentésében leírta, hogy a munkanélküliségben és mélyszegénységben élő magyarországi cigányság helyzete a rendszerváltás óta megoldatlan, ami rengeteg konfliktust szül az együttélés során. A helyi hatóságokat jobb esetben passzivitás jellemzi, az állam „kivonult ezekről a településekről”. Kállay vizsgálata szerint a félkatonai szervezetek megjelenése előtt nem voltak kirívóak a Gyöngyöspatán élők közötti ellentétek, de az „egyenruhások” megjelenése után robbanásig feszültek, s külső segítség nélkül feloldhatatlanná váltak.
a cigányság idegen testnek számít, a többség úgy gondolja: semmi köze hozzájuk.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »