A szegénységet az Európai Unió tagállamaiban egységes módszerrel vizsgálják, mértékét a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség arányával jellemzik. Ennek keretében együtt vizsgálják a jövedelem, az anyagi körülmények, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődés dimenzióit. Az elmúlt években, a gazdasági válság lecsengése óta különböző mértékben ugyan, de összességében javuló tendencia figyelhető meg uniós szinten – derül ki a KSH Háztartások életszínvonala 2018 című friss kiadványából.
Hazánkban 2018-ban a teljes népesség közel 19 százalékát, azaz 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A mutató kicsit jobb, mint a 21-22 százalékos uniós átlag – s határozottan jobb, mint a legrosszabb helyzetben lévő bolgárok, románok vagy görögök mutatói, ahol a népesség közel harmadát sújtja a szegénység vagy kirekesztődés kockázata.
2018-ban – az Európai Unió legtöbb tagországához hasonlóan – a vizsgált három dimenzió közül Magyarországon is a relatív jövedelmi szegénység volt a legerősebb: 1 millió 186 ezer ember élt a középjövedelem 60 százalékánál kevesebből, míg súlyos anyagi deprivációban 837 ezer, munkaszegénységben 348 ezer fő élt. A foglalkoztatás növekedése következtében a háztartások munkaintenzitása nálunk javult az egyik legnagyobb mértékben.
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »