Kedden lejárt az Európai Parlament magyar pártlistáinak bejelentési határideje. Az EP-választáson azok a pártok állíthatnak listát, melyek össze tudtak gyűjteni legalább 20 ezer érvényes ajánlást a választóktól. Bár a Nemzeti Választási Irodától 22 párt, illetve pártszövetség vette át az ajánlások gyűjtésére szolgáló íveket, reálisan legfeljebb 6 politikai formációnak van esélye a mandátumszerzésre. A 21 magyar európai parlamenti (EP) helyből 12-14 juthat a Fidesznek, a maradék 7-9 között osztozhatnak az ellenzéki pártok – legalábbis a legfrissebb becslések alapján. Ha május 26-án a valóságban is a fenti forgatókönyv valósul meg, az még az enyhébb verzióban is az ellenzék újabb fiaskója lesz, ugyanis ők maguk határozták meg a célt: 50 százalék alá szorítani a Fideszt, ami minimálisan 11 ellenzéki mandátumot jelent.
Miközben ellenzéki szempontból a teljes kép nagyjából évek óta változatlan, a térfélen belül megfigyelhető bizonyos átrendeződés. Hosszú idő után a Jobbik legyengült az MSZP szintjére, (12-13 százalék a biztos pártválasztók között), a DK átlépte a 9 százalékot, a „furcsa mozgású” LMP pedig 5 százalék alá bukott, ami az EP-választáson azt jelentené, hogy nem küldhet képviselőt Strasbourgba. Ugyanakkor a Momentum erősödött, jelen állás szerint listavezetője bekerülne a közös parlamentbe. De nézzük sorban, melyik párt miként teljesít.
2019.04.26.(XXIII/17)
