Ha március idusa környékén nem betegedtünk meg diákkorunkban, akkor minimum tizenkét március 15-i megemlékezésen vettünk részt. Ezért aztán mindenki remekül emlékszik a Pilvax-, Márciusi Ifjak-, Nemzeti dal-, kokárda-, Tizenkét pont-sztorira – persze a részletek ismerete egyénenként eltérő lehet.
Kicsit messzebbről kezdve a történetet, 1825-ben a reformországgyűlés már a tenni akaró hangulatú országot láttatja. Döntés születik a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amely a tudományokat akarta magyar kézbe venni, 1830-ban jelenik meg Széchenyi István Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg. Mozgolódás van, s elindul egy lassú változás országunkban. 1844-ben a magyar nyelv lesz a hivatalos – végre magyarul oktatnak az iskolákban s az ügykezelés nyelvévé is ez válik. Ezt azon az országgyűlésen fogadják el, melyen létrejön a Védegylet. Az egyesület tagjai kötelezték magukat, hogy hat évig lehetőleg magyar terméket vásárolnak és magyarországi mestereket foglalkoztatnak. Az egyesület létrejötte szimbolikus volt: jelezni kívánta, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság létezik, rohamosan fejlődik, s hogy az ellenzék nem marad meg a politikai csatározások színterén, hanem részt vállal az ország építésében más területeken is.
Magyar népnek magyar kormányt
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.03.14. (XXIII/11)
