Már a pártcsalád születése óta jelen van egy versengés a kereszténydemokrata és a néppárti jelleg között. Ezek félreértelmezése és egymással szembeni alkalmazása mai napig kihat, szinte szétfeszítve a Néppártot egy olyan időszakban, amelyben annak nem öndefiníciós kérdésekkel, hanem a soron következő nagy megmérettetéssel, az európai parlamenti választásokkal kellene foglalkoznia. A helyzet ugyan zavaros, mégis lehetőséget teremt, mégpedig a párt eredeti szellemi gyökereinek kutatására.
Az Európai Néppártot (EPP) 1976-ban alapították. Története azonban nem ekkor kezdődik, a párt értékrendje sem egyik pillanatról a másikra került megfogalmazásra. Az EPP-t kifejezetten kereszténydemokrata pártok alapították, s hozzájuk a későbbiekben csatlakoztak konzervatív és más jobbközép csoportok. Az alapításában részt vevő szervezetek eredetileg szerették volna, hogy az új tömörülés a nevében is hordozza a kereszténydemokrata kifejezést. Számos vitára került sor az elnevezéssel kapcsolatban, a pártcsalád végül nem vette fel nevébe az értékrendjét jelölő kifejezést, az alapítók eredeti szándéka ugyanakkor annak megtartása volt. Ez bizonyos szempontból mind a mai napig hat, ugyanis az Európai Parlament oldalán hivatalosan így szerepel a párt frakciója: Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport. Az eredeti szándék, vagyis az, hogy a pártcsalád egyszerre legyen kereszténydemokrata és néppárt is, egy erős kettősséget hozott be annak értékrendszerébe és önmeghatározásába. Bár a kereszténydemokrata és a néppárti jelzők alapvetően összeegyeztetendő, nem pedig egymással versengőnek szánt kategóriák, az Európai Néppárt eddigi története mégis azt mutatja, hogy ezek végül egymás ellen hatottak (lásd: A Néppárt születése, Hetek, 2019. március 14.). Ahhoz, hogy megértsük azokat az értékeket és politikai elképzeléseket, amelyekből a Néppárt eredetileg építkezett, jelentősen vissza kell mennünk az időben: egészen a második világháború végét követő időszakig.
2019.03.22.(XXIII/12)
