A huszadik század mély történelmi válságait követően zsigeri ellenállás volt a társadalomban a karizmatikus politikai vezetők személyével szemben, éppen ezért kialakult a jól képzett szakértőkből álló kormányok és a hivatalnok jellegű szürke vezetők fogalma. A tömegkommunikációs eszközök elterjedésével a világ megváltozott, a hivatalnokok helyett immáron „rocksztárokat” követelt a politikai élet is. Azok a mozgalmak, akik felismerték, hogy a politikának igazodnia kell a társadalmi elvárásokhoz, a nép igényeihez, azok gyors sikereket értek el, ám számos esetben kellett küszködniük a populizmus negatív bélyegével. Ők maguk egyébként a mai napig nem nevezik magukat populistának, igyekeznek ezen fogalmat különböző elegáns jelzőkkel körülírni. Fontos hangsúlyozni, hogy a populizmus ideológiáját tekintve nem jobb és baloldali, a politikai szereplők innen és onnan is merítenek muníciót a sikerhez.
Hazai helyzet
Magyarországon hagyományosan a Fideszt tartják populista erőnek ellenfelei. A kormánypárt 2010 óta a választási kampányok során ugyanis nem jelentkezett több száz oldalas szakértői programmal, és a választási viták alól is rendre kihúzta magát. Egyszerű üzenetekkel igyekeznek meggyőzni a bázisukat. Bár a pártot többször érte az a kritika, hogy csak a saját választóikhoz szólnak, a 2018-as választások erre rácáfoltak, hiszen jelentős mértékben sikerült növelni szavazótáborukat. Az eredményekből úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedben a Fidesz volt az a párt, amely a leginkább megértette a magyar valóságot. Valamint az is jól látható, hogy a Fidesz 2010 óta kitolatott minden olyan helyzetből, mely veszélyeztette volna a népszerűségét. A mögöttük álló szakemberek ugyanis kellő alapossággal mérték fel, hogy mely kérdésekben hogyan is gondolkodik a társadalom. Így történt, hogy az internetadó tervezetét igencsak gyorsan visszavonták, hiszen ebben az esetben tényleg tömegek vonultak az utcára a fővárosban és vidéken is. Kormányzati forrásaink szerint egyszerűbbnek látták a döntés elkaszálását, mint hogy elmagyarázzák az embereknek, hogy a befolyó forrásokból fejlesztéseket tudnak megvalósítani. A Fidesz a vasárnapi boltzár esetén sem kockáztatott, kis idő múlva látva a társadalmi elégedetlenséget visszavonták a törvényt. Az óvatosságnak köszönhető az is, hogy Budapesten nem lesz 2022-ben olimpia, a Momentum ugyanis több százezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy népszavazáson kérjék ki az emberek véleményét a tervezett programról. Bár sokak szerint meg lehetett volna győzni a társadalmat az olimpia hasznosságáról, a Fidesz végül ebben az ügyben is visszavonulót fújt. Ezzel párhuzamosan sikerrel használt fel populista témákat, a bankok és multik elleni harctól kezdve a rezsicsökkentésen át egészen a bevándorlás kérdéséig. 
2019. 02.01.(XXIII/5)
