Egy nemzeti stadion ötlete már a millennium évében, 1896-ban felmerült Budapesten, méghozzá az első budapesti olimpiai tervekkel együtt. A magyar millennium évében rendezte meg az eredetileg vonakodó Athén az első újkori olimpiai játékokat, így logikus volt, hogy a stadionépítési tervek más fővárosokban is napirendre kerültek. Ezeknek Budapest esetében újabb lökést adott, amikor az 1910-es években úgy tűnt, a magyar főváros megrendezheti az 1920-as nyári olimpiai játékokat. Végül azonban az első világháború, majd az abban elszenvedett osztrák-magyar vereség nyomán a magyar olimpiai álmokból nem lett semmi. Az 1920-as olimpiát Antwerpen rendezte meg, és azon a világháború vesztes országainak (köztük Magyarországnak) a csapatai nem vehettek részt.
A millennium utáni években elsősorban Budán (a Vérmezőn, illetve a mai Rákóczi híd budai hídfőjénél található Nádor-kertben) képzelték el a nemzeti stadion helyét, de már ekkor felmerült a Kerepesi út is mint helyszín. Ám anyagi okokból évtizedeken keresztül nem lett semmi a tervekből. A jogszabályi hátteret az 1920-as években egy, az új stadion építését előirányozó jogszabály, a financiális hátteret pedig az ugyanekkor bevezetett sportadó révén igyekeztek biztosítani, ezt a bevételt azonban végül az állam más célokra költötte.
2019.11.15 (XXIII/46)
