„Minden elemzés kimutatta, hogy lehetnek ugyan intézményvezetői problémák, de az alulfinanszírozottság gyakorlatilag krónikusan visszatérő kórházadósságokat produkál több mint másfél évtizede. A trend minden évben szinte ugyanaz: év végén mindig történik valamilyen adósságrendezés, amikor az intézmények kifizetik a hátralékokat a beszállítóknak, takarítóknak. Majd azt követően havi 3-4 milliárd forinttal folytatódik a lejárt – azaz 60 napon túli – adósság növekedése, ami az év végére rendre eléri a 45-50 milliárdot” – magyarázta lapunknak Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház volt igazgatója annak kapcsán, hogy múlt héten kiderült: egy EMMI által megrendelt ÁSZ-vizsgálat szerint a kialakult hiány kétharmadáért 23 intézmény a felelős (a 153 hazai kórházból).
„13 intézménynél már most is költségvetési felügyelő segíti a pénzügyi működést. Az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében kontrolling és monitoring rendszer épül ki, továbbá a járó- és fekvőbeteg-szakellátás finanszírozása is módosul” – tudatta közleményében a szaktárca. „A teljesítményarányú finanszírozás 1990-es évek elején bevezetett rendszere folyamatosan korrekcióra szorul, de mára olyan mértékben változott meg az orvostudomány, hogy a finanszírozás teljes átalakítására van szükség. Ennek az egészségügyi ellátórendszer változásával párhuzamosan kell átalakulnia” – olvasható a Kormany.hu-n. A hírek szerint az EMMI átfogó javaslatot készül benyújtani a kabinetnek a kórházak fenntartható finanszírozásáról.
Szakmai körökben nemcsak az „egysíkúnak” titulált ÁSZ-vizsgálat váltott ki komoly feszültséget, hanem az is, hogy Kásler Miklós egy háttérbeszélgetésen állítólag igazgatócseréket helyezett kilátásba a legeladósodottabb intézmények élén. A leginkább eladósodott „top 10-es” lista nagyrészt állandó – olyan intézményekről van szó, mint a Honvédkórház, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Békés megyei kórház, a szolnoki, a gyulai kórház, a Szent János Kórház, illetve az egyetemi intézmények.
2019.04.12 (XXIII/15)
