A Hetek idén tavasszal már foglalkozott ennek a jelenségnek a globális vonatkozásaival. Ekkor történt, hogy a Facebook vezetése – a hivatalos indoklás szerint – gyűlöletbeszéd miatt „örökre” kitiltotta a portálról Louis Farrakhant, az Iszlám Nemzet vezetőjét és több, az amerikai mainstream médiában szélsőjobboldalinak nevezett véleményformálót, így Alex Jones InfoWars-alapítót és a Trumpot támogató jobboldali provokátort, Milo Yiannopoulost. Farrakhan, Jones és Yiannopoulos a Facebook megítélése szerint összeesküvés-elméleteket terjesztettek, és emiatt méltatlanná váltak arra, hogy publikálhassanak. A Facebook-közleményében azzal indokolta a lépéseket, hogy „ideológiai tartalmuktól függetlenül mindig betiltottuk azokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek erőszakot és gyűlöletet hirdetnek vagy támogatnak. Széles körben vizsgáljuk e szabály potenciális megszegőit, és ez vezetett mai döntésünkhöz az említettek oldalainak eltávolításáról.”
Tavasszal itthon is felpörgött a cenzorgépezet. Előbb a Demokratikus Koalíció politikusát, az egykori tévés műsorvezetőt, Vágó Istvánt tiltották le 30 napra, amiért (nyilvánvalóan nem egyetértően) jobbikos karlendítésről szóló képet tett közzé. Aztán az európai parlamenti választás kampányába már teljes lendülettel avatkozott be a Facebook, amikor egyszerűen törölte a választáson induló (és egyébként a meglepően jól szereplő, végül 3 és fél százalékkal végző) Mi Hazánk Mozgalom elnökének, Toroczkai Lászlónak a Facebook-oldalát. Egyikükkel sem kell egyetértenünk ahhoz, hogy kijelentsük: mind a Vágóval, mind a Toroczkaival szembeni eljárás nonszensz.
2019.11.22 (XXIII/47)
