hetilap

Mint emlékezetes, a kormány (Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter) 2017 márciusában benyújtotta, majd az Országgyűlés nyolc nap alatt kivételes eljárásban megtárgyalta és elfogadta a felsőoktatási törvénynek azt a módosítását, amely egyfelől a Magyarországon kamudiplomákat adó felsőoktatási intézmények kiszűrésére volt alkalmas, másrészt pedig arra, hogy a Budapesten túlnyomórészt amerikai diplomát adó programokat működtető CEU csak akkor működhessen tovább a magyar fővárosban, ha az Egyesült Államokban is rendelkezik kampusszal, illetve ha Magyarország és New York állam erről nemzetközi szerződést köt.

A Fidesztől a folyamat kezdetén három magyarázatot lehetett hallani arra, hogy miért volt szükség a felsőoktatási törvény módosítására.

•  Az első szerint egy valódi oktatási problémát kellett elhárítani azzal, hogy megkövetelték a Magyarországon működő, külföldi diplomát adó felsőoktatási intézményektől, hogy abban az országban is működtessenek képzést, amelynek diplomáját Budapesten kiadják. (Kétségkívül léteztek kamunak tűnő képzéseket folytató „diplomagyárak” Magyarországon, a CEU-t azonban ezek közé nem lehetett besorolni.)
• Szintén kezdettől szerepelt a jogalkotói motivációk között, hogy a magyar kormány és a CEU alapítója, Soros György között legkésőbb 2015-től, a migrációs krízis időszakától kezdve olyan ellentét alakult ki, amely logikussá tette a CEU-val szembeni kormányzati fellépést.
• A kormány (hasonlóan például a 2016 előtti macedón vagy akár az orosz és izraeli kormányhoz) a politikai aktivizmus bölcsőjét látja a Soros György által támogatott valamennyi szervezetben. 

A CEU és Soros

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek