Hazánkban évente körülbelül 3,8 millió tonna települési hulladék képződik. Ebből 2,2 millió tonna az úgynevezett lerakott hulladék, vagyis az a szemét, melyet különféle hulladéklerakó telepre szállítanak. A lerakott, de hasznosítható hulladék jelentős része veszteséget jelent, a belőle kinyerhető többletértéket 20-50 milliárd forintra becsülik évente, olvasható az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben. Az anyagában hasznosított hulladékmennyiség nagyjából 1,1 millió tonna, emellett pedig nagyjából 400 ezer tonna települési hulladékot elégetnek a Rákospalotán működő hulladékégető műben. (Svédországban a hulladék 99 százalékát valamilyen módon újrahasznosítják, mindössze 1 százaléka kerül szeméttelepre – de ez egy másik történet.)
A Kormány 2015-ben a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása mellett döntött, mert addig veszteséges volt, hazánk nem teljesítette az Európai Unió által támasztott újrahasznosítási kötelezettségek egy részét, a lerakott hulladékban pedig jelentős mennyiségű hasznosítható energia veszett el. Az átalakítás célja a fenti problémák megoldása mellett a rezsicsökkentés megtartása volt. 2016 januárjában megkezdte működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amit a köznyelvben csak nemzeti kukaholdingként emlegetnek. A kukaholding feladata – sok egyéb mellett –, hogy a lakosságtól beszedi a közszolgáltatási díjat, amiből a szemetes cégeknek kifizeti a munkájukért járó pénzt.
A hulladékot tehát nem maga a kukaholding viszi el, hanem összesen 107 közszolgáltató.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »