A Sargentini-jelentés egyik legfontosabb kritikája a magyar kormánnyal szemben az alapvető szabadságjogok sérelme volt. Ezzel párhuzamosan Ukrajnában és Romániában is számos olyan incidens történt az elmúlt hónapokban, amelyek nagyon is aggályosak az emberi, főként a kisebbségi jogok szempontjából.
Ezért is váltott ki élénk visszhangot Jean-Claude Juncker kijelentése, aki az Európai Parlamentben Klaus Iohannis román elnököt üdvözlő beszédében azt nyilatkozta: Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nem csupán román, hanem európai ünnep is. Tette ezt akkor, amikor Hargita megye prefektusa ötezer lejnyi pénzbírságot rótt ki szerdán Székelyudvarhely polgármesteri hivatalára a piros-fehér-zöld színű szalagok miatt, amelyekkel a hivatal október 23-a alkalmából díszítette a város utcáit. Azt kifogásolták, hogy Székelyudvarhelyen a közterületen található villanyoszlopokra a román zászlók nélkül tűzték ki az ünnepre Magyarország zászlaját. A prefektus kitért arra is, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal „visszaeső szabálysértő”, ezért a kiszabható bírság felső értékét állapította meg.
Kovászna és Hargita megye prefektusa egyébként már március 15-e után is megbüntetett több székelyföldi várost, köztük Sepsiszentgyörgyöt, Kézdivásárhelyt és az ismételten pórul járt Székelyudvarhelyt is. Ennek fényében különösen felháborító lehet Juncker azon mondata, miszerint minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot. Volt azonban a Juncker-beszédnek figyelmeztető része is, hiszen felszólította az országot, hogy mihamarabb csatlakozzanak az áruk és az emberek szabad mozgását biztosító schengeni övezethez. A román kormánynak és parlamentnek pedig azt üzente: a csatlakozást nem szabad veszélyeztetni azáltal, hogy hátat fordítanak a jogállami elveknek.
2018. 10.31. (XXII /44)
