A június 20-án megszavazott változás alapján – ez az Alaptörvény hetedik módosításának egyik pontja – mostantól „Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”.
A tiltakozást kezdő ügyvéd azt követően fogalmazta meg a szöveget, hogy múlt hét szerdára már le is zajlottak az első „hajléktalanperek”, azaz szabálysértési eljárások. A törvény értelmében a rendőr háromszor figyelmezteti az érintettet az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára, a negyedik alkalommal pedig köteles intézkedni. Volt olyan hajléktalan, aki – mivel nem mozdult a helyéről – fél nap alatt eljutott a 4. igazoltatásig, onnantól pedig beindult az igazságszolgáltatás gépezete. Több online portál élőben közvetített ilyen bírósági procedúrát: a megrázó képsorokon 62 éves nő, vagy láthatóan súlyos mentális problémákkal küzdő középkorú férfi próbálta felfogni a jogi nyelven feltett kérdéseket – kevés sikerrel. Az eddigi ítéletek figyelmeztetéssel végződtek – a törvény alapján börtönbe is küldhetik a hajléktalanokat –, ugyanakkor hat- és húszezer forint közti perköltséggel sújtották az érintetteket.
Ezek után indult útjára a petíció, amiben többek között azt írják: „a hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés, és akkor sem válik azzá, ha törvényt hoznak róla”. Az aláírók ezért felszólítják az eljáró bírókat, hogy „ne asszisztáljanak a hajléktalanság kriminalizációjához”.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »