A választásokon való induláshoz (passzív választójog) semmilyen extrém követelmény nincs támasztva, mégis ha megnézzük a rendszerváltás óta felállt T. Házat, elég hasonló képet mutat. Kérdés, hogy az országgyűléstől elvárható-e egyáltalán, hogy összetétele (legalább) részben hasonló legyen az általa képviselt társadalomhoz? Az arányosságot pártolók szerint a polgárok különböző csoportjainak (nők, kisebbségek, fiatalok, szegények stb.) érdekeit leginkább közülük származó politikusok tudják érvényesíteni. Az ezt ellenzők szerint teljesen felesleges, sőt káros ez a megközelítés, a választáson mindenki szabadon indulhat, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, és a végső döntés a szavazóknál van. Ebbe a vitába nem célom belefolyni, viszont az országgyűlés szociológiájának vizsgálata elég jól megmutatja, kinek mekkora esélye van törvényhozóvá válni.
Iskolai végzettség
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »