„Mi a magyar álom?” Ezt a kérdést próbálja megválaszolni a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája által a napokban megjelentetett százoldalas tanulmány. A nyáron felvett adatok – Budapesten, Miskolcon, Győrben és Szigetváron végzett fókuszcsoportos vizsgálatok és egy ezerfős személyes megkérdezéses országos reprezentatív felmérés – négy nagy témát ölelnek fel: álmodozási szokásainkat, a múlthoz való viszonyunkat, jelenlegi terveinket és a jövőről alkotott elképzeléseinket.
Hányan álmodoznak?A magyarok 35 százaléka, nagyjából három és félmillió ember szokott álmodozni saját jövőjével kapcsolatban. 25 százalékuk régen álmodozott, mostanra azonban feladta álmait, miközben 38 százalékuk soha nem fantáziál a jövőjéről. Nem meglepő, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább vannak álmai. A 30 éven aluli korosztály 75 százaléka álmodozik, a harmincasok esetében 51 százalékos ez az arány, míg a 60 év felettiek – feltehetően a be nem teljesült korábbi álmok, vagyis a csalódottság miatt – szinte alig álmodoznak: csak 9 százalékuk sző álmokat.
Az álmodozókAz iskolai végzettség is meghatározó tényező az álmodozás tekintetében. A legrealistábbak vagy a legkiábrándultabbak a 8 általánost (vagy annál is kevesebb osztályt) végzettek: csupán 22 százalékuk szokott álmodozni, miközben ennek a társadalmi rétegnek a fele soha nem szőtt álmokat. Ezzel szemben az érettségizettek és
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »