A hermeneutika nemcsak a kijelentésekre hagyatkozik, hanem figyelembe veszi a beszéd dialógusba ágyazottságát: azt, hogy minden szó előtt ott van egy kérdés és minden kimondott szó válaszjelleggel bír. „A nyelv igazi egyetemessége a kérdés és a válasz dialektikájában rejlik – írja Gadamer –, s ebből táplálkozik a hermeneutika által felszínre hozott univerzalitásigény.”
Ha tehát közéletünk üzeneteit hermeneutikai szempontból vizsgáljuk, akkor a kijelentések mögött lévő, ki nem mondott szavakat is értelmeznünk kell, hogy megfelelő választ adhassunk, akkor is – avagy kiváltképp akkor –, amikor a politikai szereplő nem vár tőlünk egyebet, mint szavainak passzív elfogadását.
Félszavakból is értjük egymást?
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »