hetilap

A kormánypárti többség 2011 végén megszüntette a korhatár előtti nyugdíj minden formáját, többek között a korkedvezményes nyugdíjat is. Akkor egyedül a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezményét hagyták meg, ők továbbra is jogosultak maradtak az öregségi nyugdíjra. Ezt megelőzően nagy vihart kavart a fegyveres szervek, például a rendőrség szolgálati nyugdíjba küldött dolgozóinak újbóli állományba helyezése is.
A nyugdíjtörvény módosítása révén az 1955 után született és 2011. december 31-ig szolgálati nyugdíjban részesültek esetében a nyugdíj átalakult járandósággá, méghozzá a mindenkori szja értékével csökkentett összegben. Mindenki másra az általános nyugdíjszabályok vonatkoztak, leszámítva egy igen szűk kört. (Az 1955 előtt születetteket nem érintette a változás.) Mindezek következtében például a kohászok, tűzoltók, a sugárzó, radioaktív anyagokkal dolgozó személyek, a nagy légnyomás alatt munkát végzők és még sokan mások ma semmilyen kompenzációban nem részesülnek.
Nemrégiben a Magyar Idők adta hírül, hogy hamarosan új szabályozást vezethetnek be a megszüntetett korkedvezményes nyugdíjazás helyett. Mint írták, a munkavállalók és a munkaadók közös javaslata szerint az egészségre kockázatos munkakörökben dolgozók valamilyen kompenzá­ciót kaphatnának, méghozzá több szabadság, pluszjuttatások, a munkaidő átszervezése vagy rekreációs intézkedések formájában. A korkedvezményes nyugdíjat nem állítanák vissza, és az egészségkárosító munkakörben dolgozók munka­ideje sem csökkenne, de annak egy részében például más munkakörben is lehetne dolgozni.
A tervezet szerint – korszerű irányelvek mentén – munkavédelmi szempontból sürgősen fel kellene mérni a különböző munkahelyeken az egészségre ártalmas kockázati tényezőket. Ma már nem egységes szabályok mentén, hanem munkahelyekre lebontva, egyedi feltételek figyelembevételével állapítanák meg a kockázatokat. A Magyar Idők azt is kiemelte, hogy „a munkaadók és a munkavállalók még egyeztetnek a részletekről”.
„A javaslatcsomagunk nem új, már 2015 óta létezik, és azóta nem mozdul előre semmi. Ehhez ugyanis törvénymódosításokra és pluszforrásokra lenne szükség, azonban a kormány nem vállal érdemi szerepet a probléma megoldásában” – mondta el lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy 2014 végével szűnt meg többek közt a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége, és a kormány már a 2014-es bérmegállapodásban vállalta, hogy kidolgoz és bevezet helyette egy új konstrukciót 2015-től.
„A munkaadók és munkavállalók bevonásával elindult tárgyalások 2015-ben megszakadtak. Most nem csinált mást a kormány, mint hogy a MSZSZ kezdeményezésére a VKF-fel (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) újra napirendre tűzi ezt a kérdést. A 2015-ös javaslatcsomag újratárgyalását és a felek megállapodását sürgeti, holott ez nem lehetséges jogalkotói döntés és forrásbevonások nélkül, ám erre a kormány deklaráltan nem hajlandó. Így ugyanazokat a köröket rójuk két éve” – tette hozzá Kordás László.
Példaként említette, hogy az egészséget veszélyeztető munkakörök eddigi listáját sok szempontból felül kellene vizsgálni, így kormányzati feladat lenne annak felmérése is, hogy mely munkakörökben lehet korszerűbb technológia révén kiküszöbölni az egészségkárosító tényezőket, és hol van szükség a dolgozók kompenzációjára. A jelentős egészségügyi kockázattal járó foglalkozások differenciált javadalmazása szerinte azért is égetően fontos lenne, mivel számos érintett ágazat komoly munkaerőhiánnyal küzd, ilyen területek egyebek mellett az egészségügy, a vasutas szakma vagy a fegyveres szervek is. „Ma semmilyen támogatásra nem számíthat az a három műszakban dolgozó ápolónő vagy mozdonyvezető, aki 55-60 évesen egészségügyi problémák miatt kihullik a munkaerőpiacról” – jegyezte meg a szakszervezeti vezető.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek