A 70 évhét körüli kronológiai eltérésre számos magyarázat született a történelem során. A prófécia egyedülálló módon egy rendkívül pontos menetrendet ad Izrael sorsára és a Messiás eljövetelére vonatkozóan, jelentésének pontos megfejtése azonban mégis komoly fejtörést okoz. Az évszázadok alatt a zsidó társadalomban is többféle értelmezés látott napvilágot, számos esetben csak a keserű történelmi tapasztalat cáfolta meg az egyébként teljesen logikusnak tűnő magyarázatot.
A Dánielnek adott kijelentés alapján a 70 évhetet „a Jeruzsálem újraépítése felől való szózat keletkezésétől” kell számítanunk. Ez azonban már önmagában számos kérdést vet fel. Mit jelent a Jeruzsálem újraépítése felől való szózat? A helyreállításról szóló próféciát? Egy uralkodói rendeletet? Ha uralkodói rendeletről van szó, a Templom építésével már beteljesedettnek vehetjük, vagy kifejezetten a város felépítését kell figyelnünk? A babiloni fogságból való hazatérés után ugyanis először csak a Templom épült fel. Erre előszőr Círusz perzsa király adott engedélyt, majd néhány éves szünet után Dárius alatt folytatták és fejezték be az építkezést. A város falainak felhúzására csak később, Artaxerxész uralkodása idején került sor.
A hivatalos rabbinikus álláspont a számítást az Első Templom lerombolásától kezdi, a korszak végének pedig a Második Templom lerombolását tekinti. A történészek az első eseményt i. e. 586-ra, a másodikat pedig i. sz. 70-re datálják. Ezek alapján pedig látjuk, hogy itt adódik a 165 éves különbség. A korszak ugyanis ezek szerint 655 évet ölel fel, szemben a próféciában szereplő hetvenszer hét, azaz 490 évvel. (Történelmi értelemben nem beszélhetünk nulladik évről, ezért nem 656 évről van szó, egy évet le kell vonnunk a számításból.)
2017. 02.24. (XXI/08)
