A háttértanulmány szerzői a lehetséges okok között említik a tankötelezettségi korhatár 16 évre történt leszállítását is. „A tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett ISCED 3 (legalább középfokú – a szerk.) végzettségi szint megszerzése nélkül szűnik meg. A második legmarkánsabb tényező az igazolatlan hiányzás miatti kizárás, amely szintén a tankötelezettségi kort elérő fiatalokra jellemző” – írják. A rendszerből kiesett diákok többsége 16 év feletti volt, közülük 25 146-an saját döntésük alapján szakították meg tanulmányaikat, 8123-nak igazolatlan hiányzások miatt szűnt meg a tanulói jogviszonya, 1759-nek másodszor sem sikerült az adott évfolyamot elvégezni, közel 500-at kizártak, 900 pedig túlkoros volt. Rajtuk kívül 4070 fiatalabb gyermek hagyta félbe szakiskolai, illetve szakközépiskolai tanulmányait.
A tanulmány egyrészt azt tükrözi, hogy a családi pótlék 2010-től történt iskoláztatáshoz kötése önmagában nem oldotta meg az igazolatlan hiányzások és a lemorzsolódás problémáját. Másrészt – miként arra a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) szakértője is felhívta a figyelmet – igazolatlan hiányzás miatt a tanulói jogviszonyt kiskorú, azaz 18 év alatti tanulók esetében az iskolák jogszerűtlen módon meg szokták szüntetni.
A korai iskolaelhagyás szempontjából a legnagyobb problémát azonban a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre történő leszállításának hatása jelentheti. „2012 januárban lépett életbe a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre való leszállítása. Mivel ez azokra vonatkozik, akik a 2012/2013-as tanévben, illetve utána lépnek a 9. évfolyamba, így a korhatárcsökkentés hatásáról csak az elkövetkező évek statisztikái fognak pontos képet adni” – mondta el érdeklődésünkre Szüdi János volt oktatási államtitkár.
2016. 11. 04. (XX/44)
