A háborgás oka nemcsak a lassú ügyintézés volt, hanem az is, hogy csak napi egyszer kapnak enni, illetve többen nem akartak ujjlenyomatot adni, és Magyarországon regisztráltatni magukat. Nem ez volt az első ilyen eset a laktanya területén, a feszültség szinte tapintható az ott dolgozók szerint.
Bár Kiskunhalas lakosságát közvetlenül nem veszélyeztetik az ilyen és ehhez hasonló incidensek, a helyieknek határozott véleményük van a menekültkérdésről – még ha ezek a vélemények nem is mindig kiérleltek.
Miért állt le a halasi MigSzol?
„A politika kijelölt egy újabb csoportot, amelyet lehet gyűlölni” – fogalmazott a Heteknek a migránsokat segítő helyi MigSzol egyik munkatársa. A csoport az elmúlt hétvégén felfüggesztette tevékenységét, miután úgy látták, hogy sem a MÁV, sem a bevándorlási hivatal, sem a helyi fideszes városvezetés nem tartott igényt a munkájukra. Amely egyébként távolról sem volt haszontalan, hiszen – ahogy forrásunk hangsúlyozta – alapvető céljuk nem a bevándorlók kiszolgálása, hanem a 30 ezres város tehermentesítése volt. Naponta átlagosan 100-150 migránst engedtek el a két hónapja létrejött regisztrációs pontról, akiknek egy ingyenjeggyel a kezükben kellett volna eltalálniuk a helyi vasútállomásra, hogy egy magyar nyelvű hevenyészett térképpel eljussanak valamelyik menekülttáborba. Szinte garantálni lehetett, hogy a csoportokban közlekedő „idegenek” látványa felbolygatja a város életét – előbb vagy utóbb félelmet és agressziót szül. (Az egyik közeli faluba tévedt migránsokat például kis híján meglincselték a helyiek.) Ezért a MigSzol – a helyi egyházak és civilek részvételével – kalauzolni kezdte a bevándorlókat, hogy azok ne össze-vissza bolyongjanak a városban, valamint igyekeztek a vasútállomáson a legalapvetőbb emberi szükségleteiket betölteni, például vizet adtak nekik, vagy segítették őket orvosi ellátáshoz jutni.
„A fideszes alpolgármester azonban odaszólt a MÁV-nak, hogy mit képzelnek, hogy helyet adnak nekünk, ezért mennünk kellett. Így gyakorlatilag lehetetlenné vált a munkánk” – jegyezte meg interjúalanyunk, aki szerint ez is egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány a káoszban és a társadalom hiszterizálásában érdekelt, a menekültkérdés kezelése pedig közigazgatási csőd. Az még a jövő titka, hogy a hat hét alatt mintegy 10 ezer menekültet koordináló civilek nélkül mennyire romlik meg a helyzet Kiskunhalason.
Egy neve elhallgatását kérő, a déli migrációs helyzetet jól ismerő kormánypárti politikus erre úgy reagált lapunknak, hogy a Fidesznek nincs szüksége arra, hogy a migránsok elleni uszítással növelje saját népszerűségét. Elismerte ugyan, hogy a bevándorlás kezelésében voltak hiányosságok, de szerinte a napokban a parlament elé kerülő intézkedéscsomaggal ezt kezelni tudják majd.
Mint elmondta, az érintett határátkelők mellé tervezett tranzitzónákban egyszerre csak néhány száz bevándorlónak lesz majd hely – nekik ott kell megvárniuk menekültkérelmük elbírálását. Újabb migránsok csak akkor jöhetnek, ha lesz üresedés. (Kérdés persze, hogy mindehhez mit szól majd, mondjuk, Szerbia.) „Akik valóban rászorulók, azok menekült státuszt kapnak, és szabadon mozoghatnak Európában. Akik nem rászorulók, azokat visszatoloncolják. Akik pedig illegálisan kísérelik meg átlépni a határt, azok bűncselekményt követnek el, így vagy be sem engedik őket, vagy szintén kiutasítás lesz a sorsuk” – fogalmazott a politikus.
2015. 09. 04. (XIX/36)
