„Szinte minden nap olvasni droggal kapcsolatos híreket. Megdöbbenve olvasom sokszor, hogy számos »szakértő« drogpolitikát emleget, ugyanakkor sokan vagyunk, akik inkább drogellenes politikáról szeretnénk hallani. A drog ugyanis életveszélyes, féltjük tőle a gyermekeket és a jövőnket is. Szerintem érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek, a döntéshozók és a közvélekedést formálók számára. Így a 12–18 év közöttiekre, a választott politikusokra és az újságírókra vonatkozhatna az évenkénti kötelező drogteszt” – ezt a posztot olvashatták azok, akik Mikulás-napon Kocsis Máté fideszes kommunikációs igazgató Facebook-oldalát böngészték.
A hír a hazai média figyelmének homlokterébe került, bár kétséges, mennyi ideig lesz képes lekötni a nagyérdeműt. A javaslat pár nap alatt sokat halványult, kikerültek belőle a felnőttek, megmaradtak a 12–18 évesek, de nekik is önkéntes lenne, illetve szülői beleegyezéshez kötött, miként a többi egészségügyi vizsgálat is. 14 év alatti esetében a szülő kérésére, 14 év felett pedig a gyerekkel közösen tett nyilatkozata alapján lehetne elvégezni a szűrést. Az eredmény a szülők, nem pedig az iskolák tájékoztatásául szolgálna. Kocsis azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egyes munkakörökben a munkáltatók írhatnák elő a dolgozók drogtesztjét. Ha Kocsison múlna, szűrné a parlamenti és önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és az újságírókat is.
„Az USA-ban és Európa több országában is kísérleteztek a tinédzserek kötelező vagy önkéntes iskolai drogszűrésével, de ez mindenhol nagyon költséges, ugyanakkor meglehetősen hatástalan volt. A szűrés bevezetésétől ugyanis nem csökken a drogfogyasztás, inkább nő az érdeklődés, és nagy eséllyel megnő a nem kimutatható, veszélyes szerek, így a dizájnerdrogok használata a fiatalok körében. Nem beszélve a jogi aggályokról és arról, hogy nálunk leépítik a segítő szakmákat, intézményeket is, így ez a módszer csak a rosszhiszeműségről és a lebuktatásról szól. Ezzel teljesen aláássák a felnőttek és gyerekek közti bizalmat, ellehetetlenítve a problémák valódi megoldását” – fejtette ki kérdésünkre Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, aki szerint nagyon hiányzik a téma érdemi vitája, amely a kormány drogstratégiájánál is elmaradt.
Gyanús módon a javaslatról a KDNP-nek nincs álláspontja, sőt, Rubovszky György, az igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke a Népszabadságnak azt mondta: az ötlet ezer sebből vérzik, még 12 éves unokája is elsírta magát tőle, aki inkább elköltözik az országból, mintsem „idegenek előtt kelljen pisilnie”.
Péterfi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke szerint súlyos adatvédelmi aggályokat vetne fel egy kötelező érvényű teszt. Szerinte csak a munkaalkalmasságot lehet vizsgálni, viszont ha valaki a munkaidején kívül elszív egy füves cigarettát – például hétvégén és külföldön –, és az kimutatható a szervezetében a következő héten, ahhoz a munkáltatónak semmi köze nincs.
A jogi problémák ellenére a javaslatot a Fidesz-frakció támogatja, annak részletes kidolgozásával Gulyás Gergelyt, a törvényalkotási bizottság fideszes elnökét bízták meg februárig.
A téma kétségtelenül „hálásnak” bizonyult: miközben az internetes mémek már nem Vida Ildikó nyelvtudásáról, hanem az országot elárasztó vizeletmennyiségről szólnak – 800 ezer ember laborvizsgálatáról van szó –, a DK ifjúsági tagozatának tagjai önként vitték el saját mintáikat a Józsefvárosi Önkormányzatba tiltakozásképp. Török Gábor politológus szerint a Fidesz a drogtémával érzelmi húrokhoz nyúlt, hogy saját táborát egységesítse, a javaslat ellenzőit pedig diabolizálja.
Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd-kórház sürgősségi osztályának főorvosa kérdésünkre, vajon ki a szakmailag illetékes egy ilyen javaslattal kapcsolatban, azt felelte: csak a politikusok. Szerinte ugyanis az ötlet ebben a formában értelmetlen, főleg, hogy nem világos, mi van akkor, ha pozitív a teszteredmény. „Ha a szülő ebből jön rá a gyereke drogfogyasztására, nem pedig annak tünetei láttán, akkor eleve nagy bajok vannak a családban, amik pusztán ettől az információtól biztosan nem fognak megoldódni. A teszt a droghálózatok felgöngyölítését sem segíti, hiszen manapság az interneten minden hozzáférhető. A gyerekek kriminalizálása történhet, bár még senkit sem ültettek le csak azért, mert marihuánát szívott, ez mindig halmazati tényező komolyabb bűncselekményekkel társulva” – fejtegette a toxikológus. Kérdésünkre, hogy valóban a legveszélyeztetettebbek-e az újságírók és a politikusok, Zacher azt felelte, ugyan maga is ismer rendszeresen füvező belpolitikai újságírót, de nem gondolja, hogy a jelenség szakmafüggő lenne, bár valószínűsíti, hogy a popzenészek vagy a brókerek között például nagyobb arányban lennének pozitív tesztek, mint az összlakosságban. „A zsurnaliszták és politikusok kiemelése elég önkényes és meghökkentő, így kiválóan megragad az emberek emlékezetében” – tette hozzá. Elmondta azt is: a jelenleg használatos tesztek a drogok pár százalékát mutatják csak ki, a korszerű laborháttér országos kiépítése és a vizsgálatok összköltsége viszont 100 milliárd forintra rúgna, amiből szerinte az egész magyar egészségügyet talpra lehetne állítani.
A viszonyítás kedvéért megjegyezte: hazánkban 800 ezer alkoholista és 20 ezer drogfüggő él, és az alkoholfüggéssel összefüggő halálozás évi 30 ezer, szemben a droghalállal, ami nem éri el a 30-at, de ezt is jobbára ismeretlen szintetikus szerek okozzák.
2014. 12. 12. (XVIII/50)
