A kiskereskedelmi piac átvarrása régóta szándéka a kormánynak, és elméletileg ehhez joga is van: piacszabályozók bedobásával arányosíthat. Az érintettek azonban most úgy érzékelik, mintha a verseny felszámolására irányuló lépések zajlanának. A parlament már el is fogadta az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelését, amely az adótörvényekben sávosan, az árbevételhez kötötten 0,1 százalékról 6 százalékra növekszik. Nem állnak messze a valóságtól azok a szakmai értelmezések, amelyek Európa legmagasabb élelmiszer-áfájának (27 százalék) további, 33 százalékra való srófolását vélték felfedezni a szabályozásban. És itt nyomban meg is kérdőjeleződik a rezsicsökkentés értelme az ellenzék szerint, akik emellett arra is rámutatnak nyilatkozataikban, hogy a beszedett díjtöbbletből származó 30 milliárdos bevétel nem akkora haszon, mint amekkora kárt okoz az „ellátórendszerben” (például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal költségvetése is 4 milliárd forint). Hogyan kedvez akkor mindez a „magyar tengelynek”: a CBA-nak, a Coop-nak és a Reálnak? Mindenekelőtt úgy, hogy bolthálózataik jelentős része franchise-ban működik, így a sávos adózás miatt kisebb mértékű felügyeleti díjat kell fizetniük.
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által a hét elején benyújtott törvénymódosítás tovább csavar a szorításon, amikor 2018. január elsejétől megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív, ugyanakkor nettó árbevételük ezen időszakban eléri az 50-50 milliárd forintot. A benyújtó indoklásában a tőkeerős üzletláncok piaci erőfölényét szeretnék apasztani a fogyasztók, illetve a magyarországi kis- és középvállalkozások érdekeinek a védelmében. Ha az előbbiek megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek, s így kitolják az árversenyből az utóbbiakat, akkor a kormány is megengedheti magának – hangzik az érvelés –, hogy ezt visszaszabályozza a „természetes medrébe”.
Itt azonban még nincs vége a történetnek! A napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán ezentúl az is erőfölénynek minősülne, ha az adott cég több mint 100 milliárd forint konszolidált nettó árbevételt realizálna ezek értékesítéséből. A plázaépítés lehetőségét korlátozó jogszabály, az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény módosításával pedig az engedélyezés az építési hatóság hatáskörébe kerül. Az ilyen ügyekben ezentúl a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni az egész ország területéről. A kormányhivatal az eljárás során beszerzi az érintett miniszterekből álló bizottság véleményét, de persze a döntést „nem a miniszterek bizottsága hozza meg”. A javaslat a nagyobb cégek működésének azzal is gátat szabna, hogy kimondja: 2015. január elsejétől nagyobb szuper- vagy hipermarketet nemcsak építeni, de üzemeltetni sem lehetne világ-örökségi terület nagyvárosias lakóterületén.
2014. 11. 21. (XVIII/47)
