„Homogén szakképzési intézményrendszert építene ki az NGM. A változások jövő szeptember 1-jétől lépnének életbe” – nyilatkozta Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár. Mint ismert, jövő januártól a KLIK-től az NGM fenntartásába kerülnek át a szakiskolák – s mint azt Czomba most bejelentette –, velük együtt a szakközépiskolák is. Az államtitkár távlati célként nevezte meg a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelését és a gimnáziumi létszám korlátozását.
Az átcsoportosítás mintegy 500-600 intézményt érint. Czomba szerint a fenntartóváltás keretében a gimnáziumokat leválasztják majd a szakiskolákról és szakközépiskolákról, mivel a gimnáziumok „másfajta gondolkodásmódot igényelnek”, és szerepük a főiskolára és egyetemre történő felkészítés lesz. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszűnik a gimnázium, hanem minden egyes iskola, így a szakképző intézmények további sorsáról is egyenként akarja az NGM eldönteni, hogy van-e rá szükség, s ha igen, milyen formában.
Czomba szerint a vállalkozói szféra szakemberigényének megfelelően alakítják át a szakképzési intézményrendszert, megyénként meghatározva a választható szakképzéseket. Bár a duális szakképzés ösztönzése a cél, a tanulóképzésben a vállalkozások mindössze 3-4 százaléka vesz részt, nem utolsósorban amiatt, hogy a tanonckultúrának Magyarországon hiányoznak a megfelelő tradíciói.
„A szakközépiskoláknak az NGM alá rendelése új elem, ami azt jelenti, hogy ott is a szakképzés fog előtérbe kerülni a közismereti tárgyak rovására, ez lehet a szakképzés homogenizálásának a lényege: a nivellálás. Holott a szakközépiskoláknak épp az volt az előnyük, hogy egyszerre nyújtottak szakmai és általános képzést, azaz gimnáziumi érettségit is, aminek révén tovább lehetett tanulni a felsőoktatásban, így mobilitási csatornát jelentettek az alsó középosztálynak, ami most megszűnik” – mondta el kérdésünkre Erőss Gábor, az Együtt-PM oktatási szakpolitikusa. Hozzátette: a szakközépiskolai érettségik hatályát eleve korlátozták, azaz legfeljebb szakirányú felsőoktatásban, egyes főiskolákon lehet velük majd továbbtanulni. A szűk elit kiválasztását támasztja alá Palkovics László felsőoktatási államtitkár megnyilatkozása is, mely szerint egyetemi felvételi követelménnyé tennék az emelt szintű érettségit és egy nyelvvizsgát.
A duális szakképzés modelljeként ma a kecskeméti Mercedes gyárra épülő közép- és felsőfokú képzéseket emlegetik, de Erőss Gábor szerint nem ezekből az úgynevezett modernizációs szigetekből – az Audi által fémjelzett Győrből avagy Kecskemétből – áll az ország. Abból kellene kiindulnia a szakképzés reformjának, hogy a szakmunkás végzettségűek munkaerőpiaci helyzetét – elhelyezkedését, bérezését – stabilizálják, de ennek épp az ellenkezője zajlik, az olcsó segédmunkások iránti igényt igyekeznek kielégíteni.
„Nincs piaci kereslet az alacsony végzettségű munkaerőre, tehát messze nincs szó arról, hogy akár a multik, akár a magyar kkv szektor fel tudná szívni a szakképzésben végzetteket. Ha meg tele lenne az ország Mercedes gyárakkal, akkor is kérdés lenne, hogy szabad-e az oktatási rendszert ennyire egy-egy cég érdekeinek alárendelni. Pár éven belül ki tudja, hol lesznek ezek a vállalatok. Az oktatási rendszerben elsősorban készségeket fejlesztünk, nem pedig cégek pillanatnyi igényeit elégítjük ki” – mondta Erőss Gábor, aki szerint győzött a gyáriparosok lobbija, és elvérzik a jövő nemzedék. Súlyosbítja a helyzetet a korai, azaz 6 éves kortól zajló szelekció, elsősorban az iskolák közti óriási különbségek miatt, ami újratermeli az egyenlőtlenségeket. Így a szakképzésbe már olyan gyerekek kerülnek be, akiknek hiányoznak az alapvető kompetenciáik, amelyeket a munkaerőpiac elvár: informatika, nyelvtudás, tanulási képesség. Mi több, a közoktatási rendszer átalakítása pont ezek elsajátítása ellen hatott, a szakképzésben például az informatika tananyagmennyiségét is csökkentették.
Az teljesen érthetetlen, hogy miért az NGM dönt egyes gimnáziumok sorsáról, melyek végképp nem tartoznak az ő hatáskörébe. Tény, hogy a különféle típusú intézmények átalakítása összevág a 2012-es Széll Kálmán Tervvel, amely azt irányozta elő, hogy a középiskolás korosztály felét a szakmunkásképzésbe kell irányítani, további 30 százaléka szerezhet szakközépiskolai, 20 százaléka pedig gimnáziumi érettségit. Erőss szerint azzal, hogy a szakközépiskolákat kiszakítják a közoktatás rendszeréből, elveszik a felemelkedés esélyét azoktól is, akik a szűkített gimnáziumi létszám miatt nem tudnak majd továbbtanulni.
2014. 10. 22. (XVIII/43)
