hetilap

Meddig lesz független  Békéscsaba új polgármestere? Nincs egyértelmű válasz a kérdésre, mert a Jobbik elnöke, Vona Gábor is igényt tart a meglepetés-polgármester Szarvas Péterre, mondván: a Jobbik támogatása nagy szerepet játszott a győzelmében. Ugyanakkor egyre többen rebesgetik Szarvasról, hogy a Fidesz elnöke raportra hívta a fővárosba, vélhetően annak tisztázására, hogyan is akarja vezetni az elsöprő többségű fideszes testületet (17 képviselőből 11 kormánypárti). A Körös Volán Zrt. volt vezére szívesebben indult volna fideszes jelöltként, ám hiába voltak a helyi Fideszben is komoly támogatói, végül mégis az alpolgármester, az egykori kisgazda Hanó Miklós nyerte el a felső vezetés kegyeit. „Szarvas túl autoriter” – mondta az egyik narancsos aktivista ismerős nyár elején, amikor még mindig bizonytalan volt, hogy kit indít a kormánypárt a városvezetői posztért, és lakonikusan hozzátette: márpedig, ha valaki önjáró, akkor nem való képviselőnek. Utólag úgy tűnik, ez az érv döntötte el a jelöltség sorsát, még ha volt is benne némi igazság, hiszen Szarvas – aki közel húsz éven át vezette a helybéli közlekedési céget és beágyazott fideszesnek számított – szépen elindult függetlenként Hanóval szemben, és nyert.
A választások előtti hetek egyikén már pontosan tudta a kormánypárt, hogy Szarvas legalább hat százalékkal vezet, és nem a Jobbik miatt lett népszerű a városban. Kövér László, majd Orbán Viktor is ellátogatott Békéscsabára, de ez sem segített Hanó Miklóson, aki ellen az utolsó napokban lejárató kampányt folytattak valakik (például olyan fotókat terjesztve, amelyen a Parlamentben alszik). Forrásunk szerint beszédes az a videó, amelyet a választás éjszakáján töltöttek fel az egyik helyi honlapra, és amelyen az új polgármester ünnepli stábjával a győzelmét egy sörözőben. A felvételen is jól látszik, hogy nem jobbikos, hanem fideszes aktivisták segítették a siker elérésében Szarvas Pétert. A helyi erők megdöbbentek, majd miután kidühöngték magukat, kénytelenek voltak összezárni és hadat üzenni a független polgármesternek, mondván: jobb lesz velük nem packázni, mert különben megbénul a város. Az együttműködésről szóló döntés azonban vélhetően nem helyben fog megszületni.
Vona Gábor fellegvárában, Gyöngyösön az áprilisi eredményekre rácáfoló, az országos trendtől eltérő eredmény született. Az MSZP–DK–Együtt színeiben induló korábbi városvezető, Hiesz György a szavazatok 31,48 százalékát szerezte meg, a második Dr. Tatár László (Fidesz–KDNP) lett, a Jobbikos Kévés Tamás (Jobbik) pedig annak ellenére csak a harmadik, hogy pártja bizony nem sajnálta a kampánypénzt. Ehhez képest a képviselő-testület összetétele egész más Gyöngyöst mutat: a Jobbik és a baloldaliak is 6–6 széket birtokolnak, míg a Fidesz–KDNP csupán három mandátumot szerzett. Érdekes alkuk lesznek még ebből! A kiszivárgott információk szerint máris zajlanak az egyeztetések, tárgyalások az alpolgármesterek személyét illetően, a gyöngyösiek pedig csak reménykedhetnek abban, hogy megvalósul az együttműködés a pártok között, mert ennek hiányában úgynevezett „Esztergom-szindróma” alakulhat ki, és működésképtelenné válhat a város.
A Fidesz emberei eddig nem nagyon tudtak élni a lehetőségeikkel. Pedig a 2004–2010 között regnáló baloldali Hiesz György több mint egymilliárd forint pályázati pénzzel ágyazott meg a polgármesteri székben őt követő Faragó Lászlónak. A most induló Dr. Tatár Lászlónak pedig azt nem tudják megbocsátani a Gyöngyösiek, hogy 2006-ban meghiúsította az Apollo Gumigyár Gyöngyösre települését, s ezzel 3 ezer munkahelytől, 150 milliárd forintnyi beruházástól és óriási iparűzésiadó-bevételtől esett el a város. Az ügy pikantériája, hogy a gumigyár Gyöngyöshalászon, a tervezettől 8 km-rel odébb épül meg. Futottak volna még: Dr. Réthy Béla jelenlegi alpolgármester, akit a Fidesz nem engedett fel a pástra. A Gyöngyösünkért Lokálpatrióták Egyesület – leánykori nevén a gyöngyösi KDNP – azért így is melléállt.
A környék fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László támogatta viszont a gyöngyöspatai viadalban Hevér Lászlónét a botrányairól híres – jobbikos mintavezetőnek szánt – Juhász Oszkár ellenében. Hevérné korábban a települési önkormányzati hivatalban dolgozott gazdálkodási előadóként, és értesüléseink szerint nem volt felhőtlen a kapcsolata a dolmányos polgármesterrel. Munkaköréből fakadóan ugyanis teljes rálátása volt az önkormányzat működésére és a polgármester néha „szokatlan” ügyintézésére, sajátos elszámolási protokolljára. „Sokak kérésére döntöttem az indulás mellett, és nem az volt a célom, hogy az elődömmel szemben induljak, hanem, hogy bebizonyítsuk: jobban is lehet, sőt kell csinálni a dolgokat” – nyilatkozta lapunknak Hevérné, aki a nyugodt, higgadt párbeszéd hívének vallja magát, és az önkormányzati munkába a civil szférát is be kívánja vonni.
Szegeden Botka László több mint másfélszer annyi szavazatot kapott, mint a Fidesz–KDNP jelöltje, Kothencz János, vagyis sok jobboldali szavazó a korábbiakhoz hasonlóan polgármesterként ezúttal is a szocialista városvezetőt támogatta. Ez annak fényében különleges eredmény, hogy a jobboldal minden eddiginél nagyobb erőfeszítést tett a baloldali polgármester legyőzésére: soha ennyi pénzt nem költöttek a szegedi kampányra (helyi számítások szerint az összköltség jóval 100 millió feletti), és soha ennyi országos politikus nem fordult meg a városban a voksolás előtti hetekben (Kövér László, Balog Zoltán, Varga Mihály, Orbán Viktor). Arról, hogy a jobboldal a püspökségi főigazgatót indítja a városi Fidesz-elnök helyett, a miniszterelnök és a szeged-csanádi megyéspüspök, Kiss-Rigó László állapodtak meg még a nyáron. A vereség nem magyarázható sem az alacsony részvételi aránnyal, mivel idén épp hogy magasabb volt a választási hajlandóság Szegeden; sem a kampány hangnemével, hiszen az utolsó hetekben épp Botka ellen zajlott személyeskedésektől sem mentes rágalomhadjárat. Amikor az országos központ egy nem publikus kutatás nyomán megneszelte a buktát, letiltotta Kothenczet a polgármester-jelölti vitáról és a kormányfő is kvázi titokban látogatott a városba a saját tábor kondicionálására. Hasonlóan elsöprő volt a baloldali győzelem a képviselői helyekért folytatott küzdelemben is: a 20 egyéni körzetből 17-et nyert meg a mindvégig egységes, az egymás elleni viszálykodást messziről kerülő baloldal (három párt és egy egyesület alkotja e tömböt Szegeden). A 28 fős képviselőtestületben 17 baloldali, 9 Fidesz–KDNP-s, 1 jobbikos és 1 LMP-s képviselő foglal helyet. (Hajdú Sándor, Faragó Emese, Szabó László, Szobota Zoltán)

Szószékről a hivatalba

Balogh Tibor nagybajcsi plébános misén mondta el híveinek, hogy családot szeretne, ezért megválik a reverendától. Az 1981-es születésű fiatalembert 2007-ben szentelték pappá, és miután a győri megyéspüspök útilaput kötött a talpára, szép csendben feliratkozott korábbi szolgálati helyének polgármesterjelöltjei közé. „Elkezdtek felőrölni az egyedül töltött évek, ezért olyan lehetőséget kerestem Isten és az emberek szolgálatára, ami mellett családot is alapíthatok” – mesélte el megkeresésünkre. Néhány éve gondolkodott már a polgármesteri munka szépségeiről, ám a végső lökést a hívei részéről érkező biztató visszajelzések adták meg döntéséhez. Négy tartalmas évet töltött az egyházközségben, melynek során – elmondása szerint – egyebek mellett megrendeztek legalább 11 egyházközségi bált, balatoni, napközis és sítáborokat; megtartották valamennyi vallási ünnepet; volt vadász-horgász-halász szentmise, mindenki karácsonya; elmentek zarándokutakra, kirándulásokra; tartottak egyházközségi napokat; felújítottak két templomot; és elkészítették a vámosszabadi emlékparkot. Nagybajcs lakóinak 90 százaléka katolikus, és a választás napján nem volt kérdés, kire tegyék az ikszet. Korábbi hívei szórólapoztak és tartottak két lakossági fórumot – ennyi volt a kampány. És ennyi elég volt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek