Washingtonban magasabb fokozatra kapcsolták az Orbán-rendszer elleni politikát – írtuk múlt heti számunkban (Jégkorszak. Hetek, 2014. október 22.) Azóta egyértelművé vált, hogy a magyar kormányzati és magánszemélyek kitiltása csak a „bélyeg” azon a csomagon, amit az amerikai fővárosból küldtek Budapestre. Több amerikai forrásunk egybehangzóan azt állítja, hogy a washingtoni kormányzat nem hirtelen elhatározásból cselekedett. A „bűnlajstromon” nem csak a korrupciós panaszok szerepelnek, amelyeket az amerikai vállalatok juttattak el saját hatóságaikhoz. Az Egyesült Államokban úgy ítélik meg, hogy Magyarországon 2011 óta olyan folyamatok indultak el, amelyek miatt az országról az a kép alakult ki, hogy egyre távolabb sodródik az együttműködés alapját jelentő közös értékektől.
Egy amerikai kormánytisztviselő ezt úgy érzékeltette lapunknak, hogy a fékek és ellensúlyok fokozatos lebontásával Magyarország kiszámíthatatlan útra lépett. Kérdésünkre, hogy milyen jeleit látják a kontrollvesztésnek, forrásunk hangsúlyozta, hogy bár a kifogásolt intézkedések többnyire nem kapcsolódnak egymáshoz, mégis „egy irányba mutatnak”. Példaként említette a szólásszabadság korlátozását büntetőjogi szigorításokkal, a média függetlenségébe történő beavatkozást, továbbá a nem átlátható pályáztatások sorozatát és a korrupció ellen fellépő civil szervezetek zaklatását, valamint az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását és a bírók kényszerű nyugdíjazását is.
Az Egyesült Államokban kiemelt jelentőségűnek tekintik az egyházak szabad működését korlátozó vallásügyi törvény megváltoztatását is. (Ez ügyben egyébként a magyar kormány már reagált: Trócsányi László igazságügyi miniszter megerősítette azt, amit először Gulyás Gergely kormánypárti képviselő jelentett be az ATV Szabad Szemmel című műsorában, miszerint teljesen új egyházügyi törvényt készítenek, amely jövő tavasszal kerülhet a parlament elé.)
2014. 10. 31. (XVIII/44)
