Négy éve 212 jobbikos polgármesterjelölt indult az önkormányzati választáson, és jelenleg hét település van, ahol szélsőjobboldali vezető van hivatalban. Hozzájuk kell számolni azt az 5 független polgármestert, akik szintén a párthoz kötődnek. Ezt az eredményt szeretné vasárnap jócskán felülmúlni a Jobbik, és nemcsak a jelöltek számában (267 aspiráns indul a polgármester székért színeikben), hanem a hatékonyságot illetően is: várakozásaik szerint 40-50 győzelemnek örülhetnek majd. A Political Capital (PC) elemzéséből kiderült, hogy a Jobbik már a jelöltállítás során is arra törekedett, hogy ne csak a kistelepüléseken, hanem a közepes és nagyvárosokban is egyre inkább teret nyerjen. Ez abból is látszik, hogy amíg négy éve jelöltjeik bő harmada indult tízezer fő feletti településen, addig most minden második – miközben az ennél kisebb településeken csökkent a jelöltállítási aktivitásuk.
Juhász Attila, a PC elemzője ugyanakkor rámutatott: a Jobbik ennek ellenére továbbra is jellemzően a kistelepüléseken számolhat reális győzelmi esélyekkel. Ezt arra alapozzák, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon a listás szavazatok tekintetében a Jobbik 41 településen végzett az első helyen, vagy közelítette meg legalább 5 százalékpontnyira a győztes pártot (nyilván többnyire a Fidesz–KDNP-t), ám ezek közül 27 község volt. Ez alapján esélyük lehet a győzelemre további 4 nagyközségben (Mezőfalva, Szirmabesenyő, Tuzsér, Öcsöd), három 10 ezer fősnél kisebb városban (Füzesabony, Sajóbábony, Mándok), hat 10 ezer fősnél nagyobb városban (Gyöngyös Törökszentmiklós, Heves, Sajószentpéter, Ózd, Tiszavasvári) és egyetlen megyeszékhelyen, Miskolcon. Juhász Attila azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az országgyűlési választás eredményét nem lehet „egy az egyben” kivetíteni az önkormányzati választásokra, minél kisebb egy település annál jobban torzíthat ez a modell. Ennek az az oka, hogy a kistelepüléseken a választói preferenciákban sokkal jobban dominál az adott jelölt személye, mint a nagyobb városokban. Ezért a PC elemzői arra számítanak, hogy 20 és 30 között lehet azoknak a településeknek a száma, ahol jobbikos lesz a polgármester. Vonáék települési stratégiája egyébként nem változott: továbbra is a rendpártiságra és a romaellenességre helyezik a hangsúlyt, valamint a korrupció megtörését és a helyi politikusok elszámoltatását ígérik.
Juhász Attila megjegyezte: az önkormányzati jelenlét minden párt számára kulcsfontosságú, hiszen ezzel meg lehet erősíteni a szervezetet, a párt beágyazottságát, és anyagi szempontból is segítséget jelenthet (egzisztenciához juthatnak például a meghatározó aktivisták). Ugyanakkor ebből a szempontból a nagyvárosok, azon belül is a megyei jogú városok „érnek a legtöbbet” – és mint láttuk, a Jobbik egyedül a „háromesélyes” Miskolcon lehet képes az áttörésre.
Az elemző szerint, ahol borítékolhatóan meglepetést fog okozni a Jobbik, azok a megyei közgyűlések lesznek. Ennek oka azonban elsősorban a választási rendszer átszabásában keresendő. A megyei pártlistákra ugyanis sem a budapestiek, sem a megyei jogú városok lakói nem szavazhatnak – éppen azok, akik között a baloldal felül-, a Jobbik viszont alulreprezentált az országos átlaghoz képest. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz és a Jobbik kiemelten jó eredményt tud majd elérni a megyékben. Sőt, az elemzői várakozások szerint a Fidesz minden megyében nyerni fog, ugyanakkor korántsem biztos, hogy önállóan többséget tud alkotni – ekkor fog felmerülni a kérdés, hogy az „ősellenség” baloldallal vagy a Jobbikkal fognak-e össze. Az erre adott válasz politikai szempontból akkor is sokatmondó lesz, ha a megyei közgyűlések szerepe mára kiüresedett.
Erre számít Závecz Tibor, az Ipsos kutatási igazgatója is, aki szerint nemcsak a választási rendszer átszabása hajthatja a Jobbik malmára a vizet, hanem az is, hogy 2010-hez képest vidéken gyakorlatilag megduplázódott a jobbikos szavazók száma. Legalábbis ezt mutatja a 2010-ben az önkormányzati választások előtt, illetve a most készült közvélemény-kutatási eredmények összehasonlító elemzése. Eszerint például a 10 ezer fő alatti városok teljes népességében 9-ről 18 százalékra emelkedett a szélsőjobboldali párt támogatottsága. A 10 ezer fő feletti városokban 5 százalék után most 16 százalékot mértek, a megyei jogú városokban pedig 6 százalék után 10 százalékot. A mérés szerint valamelyest a baloldal is tudta növelni a támogatottságát minden településtípusban, a Fidesz-KDNP szavazó közül viszont lemorzsolódtak: a legkisebb városokban például 45 százalékról 30 százalékra zuhant a kormánypártok támogatottsága. Závecz szerint a kutatások alapján tényként kezelhető, hogy a távozó Fidesz-szavazók a Jobbikhoz pártoltak.
2014. 10. 10. (XVIII/41)
