Legutóbb a miskolci Kazinczy Ferenc két tannyelvű általános iskolában tört ki a botrány, amelyet a szülők és a tanárok heves tiltakozása váltott ki amiatt, hogy a nívós intézményt 13 éve közmegelégedésre vezető igazgató pályázatát elutasította a minisztérium. Helyette „szakmai döntésre” hivatkozva a szaktárca egy 62 éves énektanárnőt nevezett ki igazgatónak, akinek semmilyen vezetői tapasztalata nincsen, de – helyiektől úgy tudjuk – két évvel ezelőtt már tett egy hasonló tiszteletkört a miskolci Földes Ferenc Gimnázium (ez az egyik legjobb gimnázium a megyében) vezetői posztjáért is. Ő a héten lemondott, vélhetően polgármesteri közbelépésre, hiszen Kriza Ákos miskolci polgármester nemrég támogatásáról biztosította a tiltakozókat – úgy hírlik, a városvezető nem akar új frontot a közelgő választások előtt. Ilyenkor megismétlik a pályázatkiírást, és addig is az igazgatóhelyettes tartja a frontot.
Az eset nem egyedi, augusztusban hasonló tiltakozás mentette meg a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium eddigi igazgatóját, és ugyanilyen ütközet zajlott tanév elején kecskeméti, esztergomi és püspökladányi intézményekben is. „A törvény a fenntartó jogává teszi az igazgató kinevezését, tehát formálisan rendben vannak a kinevezések. Etikailag kínosak, mert olyan személyeket tesznek ezeknek az iskoláknak az élére, akiket gyakorlatilag senki nem támogat a minisztériumot leszámítva. Ez csak az eredmények romlását, a tantestület széthullását idézi elő, érthetetlen, hogy kinek jó” – mondta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Jog szerint a pályázatokat véleményezi a tantestület, a szülői és diákszervezetek, utána a KLIK, de végül a miniszter, pontosabban a szakállamtitkár dönt a vezető személyéről, mindennemű indoklási kötelezettség nélkül.
A kinevezésekkel szembeni ellenállásban, illetve a közhangulat alakulásában Mendrey szerint közrejátszik a közoktatási rendszer átalakítása, a KLIK vezetőjének nyári menesztése is, miután a kormány egy vizsgálatban feltárta, hogy a gigaszervezet szakmai és gazdasági szempontból is rosszul teljesített: 15 hónapos működése alatt 60 milliárd forintos adósságot halmozott fel. Még Hoffmann Rózsa is – aki pedig teljes mellszélességgel kiállt a KLIK és vezetője mellett – elismerte nemrég, hogy „egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani”.
A szervezetet most decentralizálni próbálják, Czunyiné Bertalan Judit szakállamtitkár megyei szintű oktatásirányításról beszélt, ami összevág – az országos politikából a XII. kerületi közéletbe „menekült” – Pokorni Zoltán 2011-es javaslatával. Januártól átkerülnek a KLIK fennhatósága alól a szakiskolák, sőt a szakközépiskolák is az NGM alá tartozó, még kialakulófélben lévő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz, ez 500 intézményt jelent az összesen mintegy 4500-ból.
György István, a fővárosi kormányhivatal vezetője azt nyilatkozta, hogy – az egészségügyet összefogó GYEMSZI mellett – a tankerületek felügyeletét is át kellene tenni a kormányhivatalok, azaz a Miniszterelnökség irányítása alá, s egyes sajtóhírek szerint ezt erősítené a Lázár János és Balog Zoltán közti állítólagos ellentét is. Mendrey szerint nem ismert, hogyan tervezi az átszervezést a kormány, de ha marad a központi és átpolitizált irányítás, akkor lényegében mindegy, kihez kerül a fenntartói feladat. Kormányközeli körökből úgy tudjuk, október 12-ig hírzárlat van, semmilyen külső kezdeményezést nem lehet támogatni, tehát minden alá van rendelve a politikai érdekeknek.
A végzettségtől függ a jó „meló”
2014. 09. 26. (XVIII/39)
