Mint ismert, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának fonyódligeti táborában az egyik szervező, aki az egyetem hallgatója is egyben, augusztusban megvert és megerőszakolt egy elsőéves lányt, közben fotókat is készített róla, hogy zsarolhassa őt. A 38 éves férfit – akinek komoly priusza HÖK-ös körökben ismert volt – őrizetbe vették, az ügyben a rendőrség és az egyetem egy-aránt eljárást folytat. Az esetért a szakállamtitkár és több egyetemi vezető is a HÖK-ös vezetőkre hárította a felelősséget, viszont az oktatási ombudsman szerint – aki országos vizsgálatot indított – az egyetemek a hallgatói önkormányzatokra testált feladatokkal – szabálytalan módon – a felelősséget is lerázták magukról.
Közben kiderült, hogy az ELTE jogi karának gólyatáboraiban évek óta obszcén – olykor rasszista – rigmusokat énekeltetnek a gólyákkal, ami sajnos nem kirívó eset, és különösen nem mérhető az előbbi bűncselekményhez, de állítólag mégis emiatt kapott kormányfői körökből megrovást Mezey Barna, az ELTE rektora. Az egyetem a két eset kapcsán fegyelmi eljárásokat indított az erőszaktevővel és nyolc hallgatói önkormányzati illetékessel szemben, és betiltotta az instruktori körök működését. Az ELTE közleményben követte meg az elsőéves hallgatókat az inzultusokért, és tudatta, hogy felfüggeszti a gólyatáborok szervezésének eddigi rendszerét, és azt teljesen új formában, az egyetemi vezetés által meghatározott és számon kért minőségi garanciák esetén engedélyezi csak. Balog Zoltán szakminiszter pedig azt javasolta: számítson minősített esetnek, ha valaki oktatási intézményben, illetve intézmény által szervezett programon követ el nemi erkölcs elleni bűncselekményt, ami felidézi a Sipos-féle eset problematikáját is. (Sipos Pál volt tévést több cikkben azzal vádolták meg, hogy tanár korában molesztálta a diákjait – a szerk.)
A gólyatáboros ügyeket jogos közfelháborodás kísérte, s ezt kihasználva a kormányzati gépezet is beindult a hallgatói önkormányzatok jogköreinek megnyirbálása végett, amely – a radikális Hallgatói Hálózat mellett – a 2012-es országos diákmegmozdulások egyik vezérszervezete volt. Hoffmann Rózsa, a parlamenti szakbizottság elnöke a hallgatói önkormányzatok szigorúbb ellenőrzését szorgalmazza, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár és egy friss KEHI-jelentés pedig a befolyásuk csökkentését sürgeti, úgy, hogy a hallgatói önkormányzatok – törvényben előírt – közel egyharmados szavazatarányát a kari és egyetemi tanácsokban három főben maximalizálnák, finanszírozásukat kormányrendeletekben szabályoznák, tevékenységük ellenőrzésével pedig a rektort és a kancellárt bíznák meg.