Míg a hívek valószínűleg elsősorban az egyházak hitéleti tevékenységére reflektálnak, addig a szimpatizánsok szíve a karitatív és oktatási tevékenység iránt nyitottabb. Nagy kérdés, hogy a 2014-es adófelajánlási adatok mennyire adnak hiteles képet az egyházak e területeken – és ezáltal sok esetben automatikusan a hitéletben is – elfoglalt központilag megerősített szerepéről.
2014-ben az egyházak számára felajánlott egyszázalékos összeg 12 százalékkal csökkent, az összes felajánlások száma pedig 9,3 százalékkal. A felajánlásra jogosult adózók kétharmada idén sem élt az egyházaknak adható egyszázalékos lehetőséggel. Ennek oka lehet, hogy sokakban még mindig nem tudatosult: a civil szervezeteknek felajánlható egy százalék mellett az egyházaknak plusz egy százalékot lehet juttatni. Igaz, az elmúlt években zavart okozhatott az is, hogy az államilag elismert, bevett egyházak számát az új egyházügyi törvény erősen karcsúsította. Számos, korábban elismert kisegyházat támogató felajánlás így a történelmi egyházaknál vagy az erőteljes karitatív tevékenységet folytató közösségeknél találhatott otthonra.
2014-ben azonban úgy tűnik, visszarendeződés indult meg, amelynek vesztesei a történelmi egyházak lettek. A Magyar Katolikus Egyházhoz beérkezett felajánlások száma 10,52 százalékkal, a Magyarországi Református Egyházé 9,23 százalékkal, a Magyar Evangélikus Egyházé pedig 7,74 százalékkal csökkent. A felajánlások számát tekintve stabilan negyedik Hit Gyülekezete tizedik éve töretlenül növeli szavazótáborát, ebben az évben több mint 9 százalékkal. A tabellán az utána következő Magyarországi Baptista Egyház 1,86 százalékos növekedést realizált.
2014. 09. 19. (XVIII/38)
