Sokat elmond a helyzet komolyságáról, hogy két forrásunk tökéletesen ellentétesen látja a helyzetet. Mindketten olyan jobboldali személyek, akik állandó vendégként meghívottai a legendás, zártkörű kötcsei értelmiségi találkozónak, ahova amúgy csak a jobboldal krémje hivatalos. Abban egyetértenek, hogy a viszály hátterében jóval többről van szó, mint üzletről és pénzről. Egyikük szerint azonban a sok szervilis politikus és bólogató háttérember között Simicska Lajos képviseli jelenleg a „megmaradt demokratikus vonalat és hagyományt” a jobboldalon, egyedül ő mer nemet mondani „a királynak”, Orbán Viktornak, és csak neki van eszköze, hogy ellensúlya legyen a pártelnöki-miniszterelnöki túlhatalomnak. A másik álláspont szerint viszont mára tarthatatlanná vált Simicska Lajos szerepe a közéletben, különösen a gazdaságban, és Orbán jól teszi, ha visszaszorítja az egykori pártpénztárnokot, és többszereplősre osztja a gazdasági hatalmat, mivel ez a magyar demokrácia érdeke.
Kinek lett elege?
A magyar jobboldalon a politikusok, az üzletemberek és az újságírók évtizedekig egy aklot jelentettek. Érzelmi szempontból is összekötötte őket a baloldal legyőzésének feladata. Barátságok, tartós üzleti kapcsolatok, bizalmi viszonyok alakultak ki, amelyeket a mostani konfliktus durván feszít szét. Különösen azért, mert a Simicska Lajos által üzemeltetett médiumok (és az ott dolgozó újságírók) a jobboldalon identitásképző szereppel és feladattal rendelkeztek, most pedig a HírTV, a Magyar Nemzet látványosan hadban áll némely jobboldali politikussal: elég, ha az L. Simon László államtitkár és az említett hírtelevízió konfliktusára gondolunk. Hétvégén Kötcsén, ahol Orbán Viktor állítólag Simicska Lajosra utalva a jobboldali elit előtt kijelentette, hogy „a fák nem nőhetnek az égig”, Simicska orgánumainak prominensei is meghívót kaptak.
2014. 09. 12. (XVIII/37)
