Előadás a keresztfaragásról, nemzeti rockkoncertek (például Playboys), mise, traktortúra és radikális-szélsőjobboldali politikusok kerekasztal-beszélgetése – többek között ezt kínálja az augusztus 19-től 22-ig tartó Aracsi Puszta Tábor programja. A vajdasági Törökbecse közelében található aracsi romtemplom mellett lebonyolítandó találkozó főszervezője „papíron” az Aracs 95 Törökbecse civil szervezet, ám minden jel arra mutat, hogy az eseményen keresztül valójában a Jobbik igyekszik építeni délvidéki bázisát. A rendezvény támogatója a párt Gyarapodó Magyarországért alapítványa, médiapartnerként pedig a szélsőséges Alfahír mellett a szintén a Jobbik által gründolt vajdasági Délhír portál van megjelölve. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között pedig ott találjuk Szávay Istvánt, a Jobbik határon túli politikájának koordinátorát, valamint Vonáék testvérpártjának, a Magyar Remény Mozgalomnak a vezetőjét, László Bálintot.
Bár a helyi politikai viszonyokat jól ismerő egyik vajdasági forrásunk szerint a táborozás feltételei hagynak némi kívánnivalót maguk után – a helyszínen nincs sem áram, sem tisztálkodási lehetőség, és ha esik az eső, akkor valóban szükség lehet a programban ajánlott traktortúrára –, ám egy bravúrt már véghezvittek a szervezők: annak ellenére, hogy tavaly volt az első Aracsi Puszta Tábor, a plakát szerint idén már a tizenkettediket rendezik.
A tábor hivatalos Facebook-oldalán egyébként nem mutatkozik túl nagy érdeklődés: a hétezer meghívott közül lapzártánkkor mindössze 138 személy jelezte, hogy mindenképpen részt vesz az eseményen. Pedig a szervezők újabb trükkel igyekeznek vonzóvá tenni a lehetőséget: a „nagyfokú érdeklődés miatt” árengedményt vezettek be, így a napijegy 400 helyett 300 dinárba kerül, a teljes belépőért pedig 800 dinár helyett 700-at kell csak fizetni.
Forrásunk szerint a Jobbik a Magyar Nemzeti Tanács – vagyis a vajdasági magyarok kisebbségi önkormányzatának – októberi választására szeretné „összefogni” partnereit. Pedig a Jobbik-szimpatizánsok létszáma meglehetősen szerény a Vajdaságban. A tavaszi választásokon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező – azaz határon túli – szavazók összesen kevesebb mint háromezren voksoltak a Jobbikra. Ennek töredéke lehet Vonáék szimpatizánsa Szerbia magyarlakta területein.
Ezt forrásunk többek között azzal magyarázza, hogy a Jobbik antiszemitizmusa, anticionizmusa a Vajdaságban „nem működik”. A cigányozás már többeknek lehet szimpatikus, ugyanakkor a párt radikálisai Szerbiában még a magyarok számára sem tudnak vonzó alternatívát kínálni. A trianonozás miatt pedig rendszerint a helybeli magyar kisebbségen csattan az ostor és nem a „bátor” magyar politikusokon.
Ezért valószínűbbnek látja, hogy a Jobbik vajdasági aktivitása inkább Szávay István párton belüli érvényesülését szolgálja. A Jobbik alelnöke ugyanis a határon túli magyarság szószólójaként igyekszik megjelenni. A Nemzetpolitikai Kabinet vezetőjeként már a választások előtt egy évvel azt latolgatta egy, a Hetek által megszerzett, párton belülre szánt titkos elemzésben, hogy milyen stratégiára van szükségük a lehető legtöbb külhoni szavazat megszerzéséhez (Itt van Szávay titkos irata – Hetek, 2013. 03. 08.) Ebben azt írta, hogy a Felvidéket és Erdélyt már elbukta a Jobbik, ám a legkönnyebb dolguk a Délvidéken van. Ez utóbbi állítást azonban a választás eredményei nem igazolták.
2014. 08. 15. (XVIII/33)
