Határozottan kiállunk a devizahitelesek mellett a bankokkal szemben” – nyilatkozta lapunknak júliusban a devizahiteles törvény kapcsán Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, utalva a kétharmados felhatalmazással megnőtt kormányzati bátorságra is. (Rogán: Mindenki visszakapja, amit elvettek tőle a bankok – Hetek, 2014.07.04.) Ennek megfelelően a július 26-án hatályba lépett devizatörvény előírja a folyamatban lévő devizahiteles perek és a végrehajtási eljárások felfüggesztését, egységesíti a devizaperekkel kapcsolatos joggyakorlatot, és perek nélkül is kötelezi a bankokat, hogy 2004 májusáig visszamenőleg rendezzék az összes adós helyzetét.
A bankoknak az árfolyamrésen nyert, tisztességtelennek ítélt nyereséget három hónapon belül kell levonniuk a tartozásokból. Az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban a bankoknak bírósági úton kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek voltak az ügyfeleikkel, amire mindössze harminc nap áll rendelkezésükre. „Négyszáz, bankok által indított devizahiteles perre készülnek a bíróságok, amelyek a kormányzatnak őszre összesítik, hány per van folyamatban” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Handó Tünde, az OBH vezetője. Úgy tudni, egyelőre még nem érkezett a bankoktól ilyen tárgyú kereset a Fővárosi Törvényszékre.
Várhatóan az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait. Az NGM által is deklarált cél a deviza alapú hitelek forintra váltása, aminek a mikéntje és időpontja még nem ismert, legkorábban jövő év elején esedékes, már csak amiatt is, mert nem tudni még, vajon a kormány vagy a jegybank mennyivel szállhat be az átállásba.
Augusztus elején az MNB 900 milliárd forintra becsülte a bankszektor várható veszteségét az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatti visszafizetések miatt, egyes becslések szerint a forintosítással együtt 1100 milliárdra is rúghat a mínusz. Az adósok helyzete viszont kicsivel könnyebbedhet: a Portfolio.hu számításai szerint egy átlagos devizahiteles tőketartozása 19 százalékkal, törlesztőrészlete pedig 27 százalékkal csökkenhet.
A bankszektorban további felháborodást váltott ki, hogy bár az árfolyamrés újraszámolását még nem pontosítja jogszabály, azt az MNB árfolyamrésre vonatkozó képletének megfelelően kötelesek elvégezni, ami másfélszer akkora veszteséget eredményez, mint amire számítottak. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a vs.hu-nak úgy nyilatkozott: a bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát elviszi a devizahiteles csomag, ami gazdasági szempontból súlyos károkat fog okozni. Megjegyezte azt is, az OTP bíróság előtt fogja bizonyítani, hogy a törvényeknek megfelelően járt el, és jóhiszemű volt a devizahitelekkel kapcsolatban. Csányit meglepte az árfolyamréssel kapcsolatos jegybanki számítási iránymutatás, amely szerint tőketörlesztésként kell elszámolni az eddigi túlfizetéseket – ez ellentétes a Ptk.-val is –, valamint az is, hogy a kamatot változatlannak kell tekinteni. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok múlt héten kilátásba helyezték, hogy bírósághoz fordulnak az MNB módszertana miatt, sőt ha esetleg időközben törvényt alkotna a parlament a pontos számítási módszerről, akkor az Alkotmánybíróságon vagy az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.
2014. 08. 15. (XVIII/33)
