A2013-as Európai Kábítószerügyi Jelentés szerint uniós összehasonlításban viszonylag kevés a magyar heroinista, mégis nagy a kockázata egy esetleges HIV-járványnak. Partidrogfogyasztásban felerősödtünk, füvezésben viszont átlagosnak mondható a statisztikánk. A jelentés alapján Magyarországon számottevően kevesebben fogyasztanak kábítószert, mint az EU-s országok többségében, bár az adatok nem igazán fedik a valóságot, mivel a teljes népességre vetítve kalkulálták ki őket. Mindenesetre uniószerte nálunk van a legkevesebb heroinfüggő: 10 ezer emberből 4-5, szakmai szempontból úgynevezett problémás heroinos van, míg a listavezető Lettországban 50-100.
Becslések szerint kokaint ezerből 4 magyar fogyasztott az elmúlt egy évben, de ennek az oka inkább a magas árban keresendő – magyarázza a Heteknek Kovács Ildikó szociális munkás, aki évtizedek óta foglalkozik a drogkérdéssel és kábítószeres gyerekekkel. Az amfetaminszármazékok, mint például az MDMA, már jóval népszerűbbek: a magyar fiatalok 1,2 százaléka fogyasztott ilyet az elmúlt évben, ezzel a középmezőnyben foglalunk helyet az európai államok között. Egyedül ecstasyfogyasztásban vagyunk a legtöbbet drogozó tagországok között, a fiatalok 1 százaléka élt vele az elmúlt egy évben a jelentés alapján. A szakember szerint ez a szám már közelebb van a realitásokhoz, hiszen a rendszerváltás óta kialakult kábítószer-használat az elmúlt öt évben teljesen átalakult.
A jelentés szerint a magyar fiatalok 5,7 százaléka szívott marihuánát a vizsgált időszakban, és a statisztikák alapján a 15-16 éves korosztály 19 százaléka is kipróbálta már a füvet. Ugyanakkor Magyarországon is egyre többen szorulnak kezelésre a szintetikus katinonok miatt. Ezek legismertebb képviselője, a „Kati”, partidrogként gyors karriert futott be a hazai drogpiacon. A szociális munkás bevallja, hogy a szakma – ahogyan másutt sem – nem tud lépést tartani a különféle új szerekkel, a hatóanyagok vizsgálata marad az egyetlen esély arra, hogy felvegyék a kesztyűt velük szemben. Az új cuccok gyűjtőneve a már jól ismert dizájnerdrog kifejezés, és egyik közös vonásuk, hogy származási helyük ismeretlen. Tulajdonképpen – mondja a szociális munkás – a már ismert drogok kisebb molekulaszerkezeti változtatásokkal jelennek meg új anyagként a piacon. A baj csak az, hogy az új anyagok gyakran más hatást váltanak ki, mint azok az alapanyagok, amelyekből „kikutyulták” őket, s ennek következményei sokszor váratlan helyzeteket produkálnak. A pszichoaktív összetevők mindenkire más hatással vannak. Az elmúlt hetekben ezen szerek hatása alatt álló emberek nyílt színi őrjöngését és tragikus végét mutatta be a média Budapest terein és utcáin.
2014. 06. 06. (XVIII/23)
