A Hetek értesülései szerint neves, többnyire baloldalinak tartott magyar történészek egy meglepő pert terveznek. Népirtásban való részvétel miatt Horthy Miklós elleni eljárást folytatnának le, mert úgy vélik, hogy a hidegháború kitörése és Sztálin szeszélyének köszönhetően úszhatta meg a néhai kormányzó a személyes felelősségre vonást. Az eljátszott per időpontja még nem eldöntött, de szóba került, hogy március második felében (a kormány által tervezett szoboravatás időpontjában) citálnák a „bíróság” elé az egykori politikust, ami nyilván tudatos fricskája lenne a kormány emlékezetpolitikájának, amely 1944. március 19-ét, a német megszállást tartja fordulópontnak Magyarország történelmében. Ha a történészekből álló bíróság kimondja, hogy Horthy bűnös népirtásban, és a bűncselekmények egy része a német megszállás előtti időszakokban is megtörtént, akkor a Fidesz–KDNP kétharmados szavazataival elfogadott alaptörvény történetfilozófiáját érné súlyos támadás.
A március nemcsak emiatt lehet rázós a kormánynak, hanem mert a „Magyarországon újjáéledt antiszemitizmus elleni tiltakozás és harc” részeként az Európai Rabbinikus Központ is e hónapban rendezi közgyűlését Budapesten. A konferencia, amelyet a magyar kormánnyal együttműködve szerveznek meg, március 24–25-én lesz, és Európa minden részéből rabbik százai vesznek részt rajta. Ha addigra nem sikerül a kormánynak megállapodnia a magyar zsidóság prominenseivel, akkor súlyos nemzetközi botrányt okozhatna, ha a hazánkba érkező rabbik egyebek mellett tiltakoznának a Szabadság téri emlékmű ellen, és szolidaritásukat fejeznék ki a Mazsihisz holokauszt emlékévvel kapcsolatos bojkottja mellett.
Pedig a helyzet egyre inkább afelé halad, hogy az „összeütközés” elkerülhetetlenné válik. Lapzártánk utánra, csütörtökre hívta össze Lázár János a Zsidó Közösségi Kerekasztalt, hogy tárgyaljanak a „magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdésekről”, de számunkra úgy tűnt, hogy a frontvonalak megmerevedtek.
2014. 02. 07. (XVIII/6)
