Januártól a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő, 12 év alatti gyermekek kizárólag nevelőszülőkhöz kerülhetnek, kivételt képeznek a speciális hátránnyal bíró, például fogyatékkal élők, akik lakásotthonokban vagy gyermekotthonokban helyezhetők el. Egyidejűleg megkezdődik mintegy 3000, otthonban gondozott gyerek kihelyezése is a nevelőszülőkhöz. A „nevelőszülősítési” folyamat végét 2017-re datálják. Balog Zoltán szakminiszter szerint a lakás- és gyermekotthonokra továbbra is szükség lesz a 12 év feletti, valamint a speciális ellátást igénylő gyerekek miatt, ám hosszú távon a rossz minőségű intézmények bezárása várható.
A múlt heti kormányülés döntése értelmében a nevelőszülők januártól egységes foglalkoztatási jogviszonyban látják el feladatukat. Balog Zoltán szerint ez az 5500 hazai nevelőszülő helyzetének rendezését jelenti: tb-járulékot fizet utánuk az állam, jogosultak lesznek táppénzre, nyugdíjra, szabadságra, végkielégítésre, családi adókedvezményre. A befogadó családok általában házaspárok, melyeknek a nőtagja a nevelőszülő, akinek a családi pótlék és különböző ellátmányok mellett továbbra is jár a nevelési díj, aminek mértéke a gondozott gyerekek ellátási szükségleteitől függ, s értéke a minimálbérhez lesz kötve. Soltész Miklós egyik példája szerint alapesetben három – 8, 10,12 éves – gyermek után 86.877 forint nevelési díj jár januártól. Viszont jelentősen korlátozzák a nevelőszülő egyéb munkavállalási lehetőségét, így 4 vagy több nevelt gyermek mellett legfeljebb 4 órás állás vállalható.
Harmadrészt országszerte megerősítik a nevelőszülő-hálózatot, a képzés időtartamát az eddigi 60-ról 500 órára emelték fel. Az új OKJ-s tanfolyamot a kevesebb, mint 10 éve gyakorló és a leendő nevelőszülőknek egyaránt el kell végezniük. Jelenleg országosan 18.500 18 év alatti gyerek él gyermekvédelmi szakellátásban, közülük 12 ezer él 5500 nevelőszülőnél. Elhangzott: évente átlagosan 2300, 12 év alatti gyermek kerül szakellátásba.
2013. 11. 08. (XVII/45)
