A Fidesz-kormány hivatalba lépésekor döntött arról, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a családi kedvezmény nem a fizetendő adó összegét, hanem az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint levonást jelent az adóalapból. A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10 ezer forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 ezer forinttal csökkenhet a fizetendő adó. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy 250 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkező személy két gyermek esetében havi 20 ezer forinttal több nettó jövedelemhez jutott (ennyivel kevesebb személyi jövedelemadót kellett fizetni), mint az, akinek nem volt gyermeke.
Az intézkedést a kritikusai azzal támadták, hogy a gazdagoknak kedvez, mert a kedvezményt azok tudták nagyobb összegben kihasználni, akiknek magasabb volt a jövedelmük, ami miatt magasabb volt az adóalapjuk. Ráadásul megszűnt az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja is, ami azt jelentette, hogy olyan személyek is érvényesíthették ezt, akik nem voltak rászorulva, miközben a minimálbéren és környékén dolgozók alig tudták kihasználni a lehetőséget. Például egy jól kereső, háromgyermekes bankár a személyi jövedelemadó 16 százalékra való csökkentésével és a családi adókedvezmény igénybevételével akár 200 ezer forinttal több nettó jövedelemhez jutott, míg egy pedagógus házaspár alig pár tíz-ezer forinttal vitt csak többet haza (a minimálbért keresők még ennyit sem). Ha például egy háromgyermekes családban 300 ezer forint volt a bruttó kereset, akkor elviekben három gyermek után havonta 99 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnének, de mivel a személyi jövedelemadójuk összesen (300 ezer 16 százaléka, azaz) 48 ezer forint, ezért havonta „elbuktak” 51 ezer forint kedvezményt.
Mint arról a múlt héten írtunk, a kormány a népesedést elősegíteni szándékozó akcióprogramjában igyekszik ezt a problémát orvosolni úgy, hogy a családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségét kiterjesztenék. Nevezetesen az érintettek a kedvezménynek a 16 százalékos személyi jövedelemadóból igénybe nem vett részét a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is igénybe tudják venni. A fizetést terhelő közterhek ma az alábbiak szerint állnak össze: a bruttó munkabér után a munkáltató fizet be az állami kasszába 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. A munkavállaló fizet 16 százalékos SZJA-t, illetve 10 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot (ebből lesz a nyugdíja) és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot (a 7-ből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért kapja az orvosi ellátást, míg a 3 százalék a pénzbeni egészségbiztosítási járulék, amiért kapja betegsége esetén a táppénzt). Emellett létezik még 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék, amiből munkanélkülivé válás esetén kaphat álláskeresési járadékot.
2013. 08. 02. (XVII/31)
