hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Jogállamtalanítás - Hack Péter írása

2013. 03. 13.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alaptörvény Negyedik módosítását, annak ellenére, hogy az ellen élesen tiltakozott a hazai ellenzék, a jogvédő civil szervezetek, a jogász szakma legtekintélyesebb szereplői, és megszólalt a volt köztársasági elnök is. A tiltakozók sora a szavazás előtti héten jelentős külföldi szereplőkkel bővült, aggodalmát fejezte ki az Európa Tanács elnöke, az Európai Unió elnöke, az Európai Parlament elnöke, az USA külügy-minisztériuma, a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter, vagyis Magyarország valamennyi fontos szövetségese. Cikkünkben a vita tárgyát szeretnénk tisztázni, és azt bemutatni, hogy miért sérül súlyosan a jogállam az elfogadott rendelkezések által.

A vita nagyon nem elméleti kérdésről folyik. Minden hazai és külföldi gazdasági szereplő és elemző egyetért abban, hogy a súlyos recesszióban lévő magyar gazdaság növekedési pályára állásához nélkülözhetetlen „a jogbiztonság és a kiszámíthatóság”. A jövőt eldöntő egyik legfontosabb kérdés, hogy az elfogadott módosítás a biztonság és a kiszámíthatóság irányában hoz-e változást, vagy éppen ellenkezőleg, tovább növeli a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot Magyarországon.

A kormánypártok erről nem beszélnek, hanem az ilyen konfliktusoknál már megszokott taktikájukat alkalmazzák, a hazai kommunikációban bagatellizálják a problémát, és a konfliktus mögött az ellenzék ármánykodását sejtetik. Emellett tudatos stratégiát követve a közvélemény figyelmét elterelő témákat – jelen esetben a rezsicsökkentést ért bírósági „támadást” – dobják be a közéletbe, hogy inkább arról szóljon a vita. A nemzetközi szereplőkkel pedig azt próbálják elhitetni, hogy itthon és külföldön is mindenki félreérti és ezért félremagyarázza a változásokat, szerintük ami történik, nem csökkenti, hanem növeli a jogállamiság erejét, vagyis éppen az ellenkezője történik annak, amit a kritikusok állítanak.

A vita lényegének megértéséhez sokat segít az az interjú, amelyet Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az index.hu-nak adott. A riporter a következő kérdést tette fel: „Kérdés: A politikai következmények viselésén kívül mi akadályozza mostantól az alkotmányozót abban, hogy beleírja az Alaptörvénybe: 2014 után csak húsz év múlva lesznek választások? Gulyás Gergely: Ez extrém és elképzelhetetlen. Kérdés: De mi a jogi akadálya? (Némi kitérő után) Gulyás Gergely: Az Európai Unió – számtalan jogos kritika ellenére – egy demokratikus értékközösség, ahogyan az Európa Tanács is felügyeli az egyezmény betartását. Bár a kérdés abszurd, de végső soron az, hogy e közösségek részei vagyunk, az ilyen durva antidemokratikus változtatást nyilvánvalóan lehetetlenné teszi.”

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!