A legsúlyosabb fejlemény felsőoktatási fronton, hogy a Fidesz és KDNP-frakció február 8-án benyújtott egy Alaptörvény-módosítást, amely azt rögzítené, hogy a rész- vagy teljes állami ösztöndíjas felsőfokú képzésben résztvevők hallgatói szerződése meghatározott idejű hazai munkavállaláshoz kösse az állami ösztöndíj elnyerését, valamint kimondaná az egyetemek központi gazdasági irányítását. Ha ezt elfogadják, akkor ezt csak kétharmados többséggel lehet majd megváltoztatni, egyben kizárják az alkotmánybírósági felülvizsgálat lehetőségét, és nyíltan semmibe veszik a felsőoktatási kerekasztal-tárgyalásokat éppúgy, mint az éppen folyó uniós pilot-vizsgálatot is, amely az uniós alapjogok sérelme miatt zajlik e tárgyban. A javaslatot az összes érintett képviselő, köztük Balog Zoltán miniszter is aláírta, aki a HÖOK-kal nemrégiben kötött részmegállapodást, s most a felsőoktatási kerekasztal-tárgyalásokat vezeti. A röghöz kötés és az intézmények gazdasági önállóságának kérdése a legfontosabb vitapontoknak számítanak a hallgatók szemében, ezért a HÖOK-elnökségi tag Kis Dávid úgy nyilatkozott: az Alaptörvény módosítása az egyeztetési folyamat közepén inkorrekt lépés, s ha a hétvégi soproni közgyűlésük is elfogadja, törvénymódosítás esetén felállnak a tárgyalóasztaltól, és folytatják a demonstrációkat. A HÖOK kommünikében is hangsúlyozta, hogy csak a politikamentes, törvényi keretek között zajló megmozdulásokat támogatják.
E kitétel nem véletlen: utalás a repedező egységre, illetve arra, hogy a Magyar Nemzet két hete hírül adta: a HaHá-sokat amerikai, Soros Györgyhöz köthető közösségszervezők segítik akcióik megszervezésében. A „külföldről támogatott, balliberális bérencnek” titulált, illegálisnak kikiáltott HaHá-sok elleni hangulatkeltésbe sorban beszállt a Fidelitas, a Jobbik, a Professzorok Batthyányi Köre, Klinghammer István és Hoffmann Rózsa, sőt alpári hangnemben csatlakoztak a focidrukker ultrák is, akiket felháborított, hogy az ismét tüntető egyetemisták és középiskolások „önfenntartó focit” követelnek, mondván: az állam a stadionépítések helyett az oktatásra fordítsa a pénzt. A HaHa ígéretéhez híven hétfő óta újból országos tüntetéseket és egyetemfoglalásokat szervez folyamatosan, az eredetileg közösen elfogadott 6 pont teljesítését követelve. Kedden az EMMI bejelentette: Hoffmann Rózsa ezentúl csak köznevelésért felelős államtitkár lesz, s a felsőoktatásért felelős államtitkár – javaslatára – az ELTE volt rektora, a 72 éves Klinghammer István lesz.
„A kormány egyértelműen a tiltakozó diákság megosztására törekszik. Ez már akkor sikerült neki, amikor a HÖOK valamitől mégiscsak aláírta Balog Zoltánnal a részmegállapodást, ennek helytelensége most vált nyilvánvalóvá. Ha kitartottak volna, a téli szünet után is meglett volna a kellő erejük az érdekérvényesítéshez” – mondja Szabó Andrea ifjúságszociológus. A HaHa és a hozzá kapcsolódó oktatói és hallgatói szervezetek (OHa, KiHa stb.) nem egy normaszegő, lázadó fiatalságot, hanem egy európai trendet képviselnek, hangsúlyozottan békés eszközökkel, internetes szerveződéssel, demonstrációkkal, egyetemfoglalásokkal, szakértői háttérrel, fórumokkal küzdenek azért, hogy őket is vonják be az oktatással kapcsolatos döntéshozatalba. Ugyanez zajlik ma Európa más országaiban is. „Ez a mai fiatalság úgynevezett racionális lázadása: békés eszközökkel, a demokratikus kereteken belüli mozgástér kihasználásával, de nem túllépve azokon érvényesíti a szempontjait. Önmaga ellen dolgozik a kormány. A tüntetők elmondták, hogy a budapesti elitgimnáziumok érettségizettjeinek egyharmada már tavaly élből egy külföldi egyetemre jelentkezett. Míg a két világháború között a legszegényebbek, addig ma a legjobbjaink hagyják el az országot” – figyelmeztet a szociológus.
2013. 02. 15. (XVII/7)
