A felszólalás ellen helyben semmilyen elutasító reakció nem érkezett, és a szintén jobbikos Balczó Zoltán alelnök engedte az ülés tovább folytatását. Juhász Attila politológus, a Political Capital intézet szélsőjobbkutatója azt nyilatkozta: a fenti megszólalás csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy a Jobbik egy antiszemita párt, amit egyébként kínos mentegetőzéseikkel csak még jobban megerősítenek. Ha megnézzük mondatának tételes tartalmát, kétség sem fér ahhoz, hogy a náci ideológiában gyökerezik Gyöngyösi megjegyzése. A szakértő szerint a képviselő interpellációja nem világos: akár az egész lakosságra nézve is érthette a listázás szükségességét, ami kísértetiesen emlékeztet a vészkorszak előtti eljárásokra.
Gyöngyösi a botrány láttán visszakozni próbált, és közleményében a következővel védekezett: „Félreérthetően fogalmaztam akkor, amikor a kormány egyoldalú Izrael-pártiságát számon kérve a magyar kormányban és országgyűlésben potenciálisan jelen levő izraeli–magyar kettős állampolgárok által előidézett nemzetbiztonsági kockázatra hívtam fel a figyelmet”.
Ezzel azonban tovább tetézte az ámokfutását. Azt állította, hogy csupán a kettős állampolgárok esetén tartja fontosnak a nemzetbiztonsági kockázat felmérését, melyre Simon Peresz, izraeli államfő állítólagos magyar földvásárlási tervei kapcsán lenne szükséges. Majd hozzátette, hogy Magyarországnak „nem a Jobbiktól, hanem a cionista Izraeltől, valamint az azt itthonról is kiszolgálóktól kell félnie.”