A TÁRKI friss kutatási eredményét megelőzően a Jobbik több megmozdulást is szervezett a halálbüntetés visszaállításáért a „cigánybűnözés” megfékezése érdekében: előbb Pécsett, a Bándy Kata-gyilkosság miatti tüntetésen, majd az augusztus eleji devecseri felvonuláson. A TÁRKI 2011 tavaszán végzett kutatása arra mutat rá, hogy a cigánybűnözés teóriája nem csak a jobbikos szavazók körében népszerű, hiszen a megkérdezettek 54 százaléka egyetértett azzal, hogy létre kell hozni olyan bűnügyi nyilvántartást, melyben az elkövetők faji hovatartozását is számon tartják. A javaslatot leginkább az idősebb, alacsonyabb iskolázottságú, kistelepüléseken élő, észak-alföldi lakosok és a Jobbik-szavazók támogatnák.
„Jogállami keretek között akkor sem lehetnének ennek jogi konzekvenciái, ha egy ilyen adatbázis felállítható lenne, ami nemcsak az európai és hazai normákba ütközik, de nem is kivitelezhető, miután a roma identitásnak nincsenek objektív kritériumai” – erősítette meg kérdésünkre Bárd Petra büntetőjogi szakértő, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársa.
„A Jobbiknak ezzel a témával olyan társadalmi csoportokat sikerül megszólítania, melyek alulreprezentáltak a párt szimpatizánsai között. Általában ezek a csoportok azok, amelyek körében a rendpártiság jellemzően fontos értékkel bír” – állítják a TÁRKI kutatói. Úgy tűnik, a romaellenesség egyre inkább közös platformnak számít a magyar társadalomban, hiszen minden szavazói csoportban a válaszadók lényegében fele fogadókész a javaslatra.
2012. 08. 24. (XVI/34)
