A világon jelenleg mintegy negyven olyan állam (némelyikük kis sziget csak) létezik, amely úgynevezett adóparadicsomi területként komoly kedvezményeket kínál az offshore cégek számára. Nagyjából a magyar államadósság két és félszerese áramlott ki ilyen cégek irányában Magyarországról a '80-as évek óta. Legalábbis ez derül ki a világ legelismertebb offshore-ral foglalkozó civil szervezete, a Tax Justice Network kutatásából (elemzésünket lásd 22-23. oldalon).
Róna Péter szerint nem minden tekintetben pontos számot takar a Tax Justice Network kutatása, bár abban biztos, hogy nagyon sok pénz áramlott ki az országból, ahogyan abban is, hogy a '80-as évektől kezdve a magyar politikai és gazdasági elit előszeretettel offshore-ozott. Mint mondta, a rendszerváltás előtt a külkereskedelem területén dolgozó vezetők titokban százalékokat szedtek az üzletek után, melyeket offshore számlákra utaltattak. „Mivel a pártállami időszakban a külkereskedelem összefonódott a III-as Főcsoportfőnökséggel, valamint a katonai hírszerzéssel, az MNVK-2-vel, a pártállam állambiztonsági szervezetével, így egyértelműen a politikai elit érdekeivel összefüggésben zajlott ez a fajta pénzmozgás" - fogalmazott a Heteknek a közgazdász.
Mint arról a Hetek korábban többször is írt: Magyarország a rendszerváltás előtt - a szovjet blokkban kialakított munkamegosztásából adódóan - pénzt mosott, és az országon keresztül transzferálták a lopott jószág használatáért járó ellentételeket, majd azokat mindenféle nyugati bankokban helyezték el. Ezekkel a pénzekkel soha nem számoltak el. Kenedi János történész, a téma kutatója egyenesen azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Varsói Szerződés és a KGST pénze betagolódott a magyar gazdaságba. (Az elit és az állambiztonság - Az orránál fogva vezetik a magyar társadalmat. Hetek, 2008. október 17.)
2012. 07. 27. (XVI/30)
