A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már a 2008-as hiteltárgyalások során megfogalmazta a Magyar Államvasutak (MÁV) átalakításának szükségességét, mert a folyamatosan veszteséges cég évente súlyos tízmilliárdokat nyel el a költségvetésből kapott támogatás formájában. A szocialista-szabaddemokrata kormány látszatintézkedésekkel kezdett hozzá az ésszerűsítéshez: szárnyvonalakat zárt be, és csökkentette a menetjegy-kedvezményeket. A több tízezer állás megszüntetését maga után vonó valódi átszervezésbe azonban politikai megfontolásból nem mert belevágni. Úgy tudjuk, a reform ellenzői azzal érveltek, hogy a MÁV átalakításába beleroppanna az MSZP. A felvetés realitását igazolja, hogy az akkor ellenzéki Fidesz nemzethalálhoz vezető cselekedetként ítélte el a szárnyvonal- bezárásokat.
Nemzetgazdasági minisztériumi forrásokból származó információink szerint a mostani IMF-hiteltárgyalások előkészítését célzó informális egyeztetéseken a Valutaalap képviselői három területen szeretnének változást: az adórendszerben, az 1300 milliárd forintra duzzadt önkormányzati adósságállomány kapcsán, illetve a veszteséges állami nagyvállalatok, köztük a BKV és a MÁV ügyében.
Egy, a napokban az internetre kikerült videó szerint a kormány kész is engedni az IMF-nek. A „MÁV őszödi beszéde”- ként emlegetett felvételen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szakértője egy május végi megbeszélésen egyebek mellett kijelentette, hogy amennyiben őszig elfogyna a közösségi közlekedésre szánt költségvetési pénz, újabb járatritkításra, valamint vonalbezárásokra kerülhet sor. A botrányt az okozta, hogy Dóka Gábor a megszorításokra kidolgozott kormányzati stratégiát is ismertette: „Zárt körben elmondta a Völner úr (a minisztérium államtitkára – a szerk.), hogy majd akkor, ha lehet kire fogni a vonalbezárásokat, akkor igenis meg fogják lépni. És ez mikor lesz? Amikor az IMF-tárgyalások beindulnak, és azt lehet mondani, hogy igen, az IMF az egy büdös, mocskos karvalytőke, az erőltette ránk, hogy be kell zárni a mellékvonalakat.”
A felvételt a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) múlt pénteken hozta nyilvánosságra, Dóka Gábort pedig hétfőn kirúgták állásából. Völner Pál és Fónagy János államtitkárok cáfolták Dóka állításait: sem járatrikítás, sem vonalbezárás, sem IMF-re hivatkozás nem szerepel a kormány tervei között, állították egybehangzóan.
A Hetek megkeresésére Dóka Gábor azt mondta: mivel szeretne még munkát találni, nem kíván nyilatkozni. Így azt sem kívánta sem cáfolni, sem megerősíteni, hogy valóban vonalbezárásokról és az IMF-re hivatkozásról beszélt-e Völner államtitkár zárt körben, vagy csak ő esett túlzásba a botrányt kavart megbeszélésen. A felvételt készítő VDSZSZ-alelnök, Bárány Balázs nem kívánt nyilatkozni.
Egy, a megbeszélésen jelen lévő, neve elhallgatását kérő szakembertől úgy értesültünk: bár VDSZSZ a korábbi tárgyalásokat is rögzítette, eddig nem volt rá példa, hogy ezek a felvételek nyilvánosságra kerültek volna. Forrásunk azt mondta, a szakszervezetisek ügyes kommunikációval terelték Dókát, aki feltehetőleg igazat mondott, bár ma már úgy gondolja, hibázott, amikor kendőzetlenül feltárta a kormány szándékaival kapcsolatos ismereteit.
Mivel a történet főszereplői elzárkóztak a nyilatkozattól, szakszervezeti forrásokból próbáltuk megtudni, miért hozhatta nyilvánosságra a felvételt a VDSZSZ. Nem valószínű, hogy egy ismeretlen szakértő kirúgatása lett volna a cél.
Az is egyértelmű, hogy a kormánynak sem akartak ártani, hiszen a felvétel ismertté válása után mind Gaskó, mind Bárány sietett leszögezni: Nincs okuk kételkedni a Dóka Gábort cáfoló Völner Pál államtitkárban, „aki az elmúlt két évben mindig korrekt volt, és igazat mondott”. Mindemellett tény, hogy míg az előző kormányok idején a VDSZSZ az egyik legharcosabb szakszervezet volt, a Fidesz hatalomra kerülése óta nincsenek gördülősztrájkok, tiltakozó akciók. És az is tény, hogy Orbán Viktor Gaskó Istvánnal együtt jelentette be 2011-ben, hogy a vasutas dolgozók három év alatt ötmilliárd forintot kapnak a MÁV Cargo privatizálásából befolyt összegből.
A felvétel nyilvánosságra hozatalát mindezek fényében háromféleképpen értelmezhetjük: 1, Kikényszerítettek vele két államtitkári nyilatkozatot arról, hogy nincsenek veszélyben újabb vasútvonalak és vasúti munkahelyek. 2, A kormány-közeliként elkönyvelt VDSZSZ saját tagságának üzent az akcióval: „ha akarunk, képesek vagyunk odacsördíteni a kormánynak”. 3, Bárány Balázs akarta megerősíteni pozícióját Gaskóval szemben: az alelnök és az elnök között állítólag nem felhőtlen a viszony, a felvétellel Bárány bizonyíthatja, hogy Gaskó nélkül is képes felrázni a közvéleményt.
Megtakarítás?
A 400 vasúti vonal bezárásától remélt 8 milliárdos megtakarításnak a töredékére van esély, hiába ragaszkodik saját becsléséhez a kormány, hangzott el az idézett tárgyaláson. „Hogy hány milliárd megtakarítás van – azt nektek mondják. Egyszer zárt ajtók között kérdezzetek meg MÁV vezetőket: el fogják mondani, hogy nulla forint” – vetette fel az egyik résztvevő. A beszélgetésen a korrupciógyanúsnak tűnő pályafelújításokról is szó esett, melyek „felzúdulást okoztak a szakemberek körében”.
A szakértő szerint „a 41-es vonalon is Dombóvár és Kaposvár között lenne szükség a pálya felújítására, erre hol fogják megcsinálni? Gyékényes és Csurgó között, amire abszolút nincsen szükség.” A VDSZSZ alelnöke erre reagálva azt mondta: nem kételkedik az elhangzottakban, és nem csodálkozik, hogy Magyarország a legkorruptabb országok egyike, ám nem érti, miért nem tesznek feljelentést a minisztérium szakértői.
2012. 06. 15. (XVI/24)
