Mint arról a Hetek több esetben is írt, Szegedi Csanád és testvére a Borsod megyei Jobbik szervezet vezetéséért személyeskedésig fajuló háborúba keveredett a borsodi radikális vezérrel, Endrésik Zsolttal. Szegedi nyomulását a Jobbik-frakció mérsékelt szárnyában sem nézték jó szemmel, de a politikus vereségéhez forrásaink szerint a borsodi konfliktusok vezethettek. Még akkor is, hogy az amúgy militarista-radikálisnak tartott Endrésik Zsoltot a Jobbik vezetése – nem ideológiai, hanem hatalmi okokból – még a kongresszus előtt kizárta a pártból.
A Jobbik szombati tisztújító kongresszusán egyébként Vona Gábor nem kapott kihívót, így mindössze öt ellenszavazattal, imponáló többséggel lett újra a párt első embere. A hat alelnöki helyre nyolc jelölt kapott elegendő ajánlást a kongresszus előtt. Az egyetlen változás, hogy Szegedi Csanád EP-képviselő helyett Volner János frakcióvezető-helyettes került be alelnökként az elnökségbe, amelynek továbbra is tagja Balczó Zoltán, Gyüre Csaba, Murányi Levente, Novák Előd és – az egykori szkinhed vezér – Sneider „Roy” Tamás alelnökként, Szabó Gábor pedig az országos választmány elnökeként. Szegedi Csanád úgy esett ki az elnökségből, hogy a korábbi kongresszuson ő kapta a legtöbb szavazatot, és az elnökség egyik legaktívabb tagja volt. Nem használt Szegedinek az sem, hogy a kongresszus előtt a sajtóhoz kikerült hangfelvétel tanúsága szerint fitymálóan beszélt Balczó Zoltánról.
Az EP-képviselő bukása forrásaink szerint a párt politikájára nézve nem jelent különösebb fordulatot, mivel Szegedi kudarca az előbb említett személyes konfliktusaiból fakadt. Így továbbra is nyitott kérdés, hogy a Jobbik milyen irányba megy tovább, a párt szélsőségeseinek sikerül-e kiszorítania a mérsékeltebbnek tartott, inkább szakpolitikai kérdésekre fókuszáló „gallérosokat”, vagy fordítva, a mérsékeltek kerülnek fölénybe az utcai politizálás híveivel szemben. A kérdésben informátoraink Vona Gábor következő lépését tartják kulcsfontosságúnak, jelesül, hogy a most kapott erős felhatalmazással véget vet-e a párton belüli konfliktusoknak, „levágja-e” a párt széleit, és a kormányzóképesség megszerzésére teszi-e a hangsúlyt. Ehhez viszont Vonának az eddig alkalmazott, a párton belüli sodródó politizálását kellene abbahagynia és új stratégiát hirdetnie. Egyébiránt forrásaink szerint Vona az utóbbi hónapokban zárkózott és távolságtartó lett, már-már magányos, jelen pillanatban senki sem tudott olyan politikust vagy tanácsadót mondani, akire mindenki másnál jobban hallgatna, vagy akinek nagy befolyása lenne a pártelnökre.
A Jobbikban amúgy számos törésvonal húzódik. Az egyik „kezelendő” csoport a Toroczkai László és Zagyva György által fémjelzett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, amely legutóbb az IMF-nek is helyet biztosító Bankcenterbe való behatolással hívta fel magára a figyelmet. Erős konfliktust okozna a Jobbikban, ha Toroczkai úgy döntene, hogy tagja szeretne lenne a 2014. utáni parlamentnek. Ugyancsak problémát okoz a Morvai Krisztina–Gaudi-Nagy Tamás-tengely is a pártban. Emellett ott vannak még a párt technokratái, akik mérsékelnék a Jobbik politikáját.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »