hetilap

Baráth Zsolt jobbikos képviselő napirend után mondta el a 130 évvel ezelőtti, zsidókkal szembeni vérvádat felemlegető beszédét, ami ellen a kormány jelenlevő képviselője azonnal tiltakozott. Az ülést Balczó Zoltán, a Jobbik-frakció által jelölt alelnök vezette, aki nem vonta meg a szót képviselőtársától. Bár a Jobbik-frakció a fegyelmezetlen csoportosuláshoz tartozik a Parlamentben, mert – ahogy arról a múlt héten Szegedi Csanád EP-képviselő politikai szándékait bemutató cikkünkben írtunk – a pártelnök-frakcióvezető erélytelenül, gyenge kézzel vezeti pártját és a képviselőcsoportját, így nem tudni, hogy a Jobbik álláspontját képviseli-e Baráth Zsolt, vagy kihasználta a kontrollnélküliséget. Hitelesen az sem tudható, hogy bárki meg akarta volna a Jobbik-frakcióban akadályozni a vérvádas beszéd elhangzását. Az MSZP és az LMP is később tiltakozott a beszéd ellen.
Hétfőn a házbizottság ülésén is szóba került a kérdés. A meglepetést a Jobbik képviselője okozta, aki azt kérte, hogy ezt a döntést halasszák el, mert a frakció még nem alakította ki az álláspontját. Úgy tudni, hogy a frakcióban vannak olyanok, akik elítélik Baráth felszólalását, bár ameddig nyilvánosan senki sem tiltakozik a képviselő álláspontja ellen, addig a frakció tagjai magukra veszik, és kollektíven osztoznak a képviselőtársuk bűnében.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Scheiring Gábor LMP-s képviselő (aki a Jobbik-frakció melletti parlamenti padsorokban ül) blogbejegyzésében azt állította, hogy Baráth Zsolt más képviselők felszólalása közben rendszeresen rasszista és antiszemita megjegyzéseket tesz. Scheiring egy konkrét esetet felidézve a következőket írta: „…jobbikos képviselőtársam… azt fejtegette /egyébként már sokadjára (!)/, hogy Hitlernek mindenben igaza volt, csak az eszközben tévedett kicsit, merthogy »ezzel a holokauszttal« hatalmas fegyvert adott a zsidók kezébe, amely a »sátán népe, mert én ezt gondolom a zsidókról, elég lett volna őket kirakni Európából, merthogy nem európai nép«”.
Az MSZP az ügy kapcsán módosító javaslatot nyújtott be a parlament előtt levő új országgyűlési törvényhez, miszerint állandó etikai bizottságot hoznának létre a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálásukra. (Az MSZP egy Európa Tanács által 2010-ben hozott határozatot vett át szó szerint, nem törődve például azzal, hogy Magyarországon nincs az iszlámmal szembeni fóbia, huszonkét év óta ilyen nem hangzott el a parlamentben.)
Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában támogatta a javaslat tárgysorozatba vételét, és fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kabinet „garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is”. Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője azonban ugyanebben a vitában kijelentette: „Kikérem magamnak, amikor valakik politikai haszonszerzés céljából megpróbálnak a büszke magyar és a náci közé egyenlőségjelet tenni.”
Az új országgyűlési törvény létrehozásának egyik motorja Kövér László házelnök volt. A tervezet leginkább amiatt vált ismertté, hogy a korábbi szabályokhoz képest változtat a frakcióalapítás feltételein, így csak olyan párt alakíthat frakciót, amely országos listát állított az előző választásokon. Mivel a tervek szerint a törvényt még áprilisban elfogadják, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció nem alapíthat frakciót.
Az új szabályozás másik markáns eleme viszont a fegyelmi és rendészeti jogkörök bővülése. A jelenlegi házszabály szerint ugyanis az Országgyűlés elnöke, illetve a levezető elnök a szóbeli figyelmeztetésen és a szómegvonáson túl eszköztelen a szélsőséges képviselői magatartással szemben.
Az elmúlt időszakban több olyan botrány is volt (példának okáért Novák Előd jobbikos szóvivő felszólalásai, megafonos kiabálásai), ami alapján a benyújtók, Lázár János és Gulyás Gergely fideszes politikusok úgy gondolták, hogy a puha szabályokon keményítenek. A tervek szerint az ülést vezető elnök kivezettetheti, és akár ki is zárhatja az ülésnap hátralévő részéről azt a képviselőt, akinek felszólalását kirívóan sértőnek, magatartását súlyosan rendzavarónak találta, azonban ennél súlyosabb büntetést nem vezetnének be.
Jelenleg a Belügyminisztériumhoz tartozó Köztársasági Őrezred vigyáz a rendre a Parlamentben, azonban a rendőrüket jogilag nem utasíthatja a házelnök. Így például bizonytalan alapokon állt, amikor Kövér László nem engedte, hogy egy hírhedt jobbikos háttérembert szakértői igazolvánnyal beengedjenek az Országgyűlésbe. (Jellemzően egyébként Kövér László az, aki az elmúlt időszakban leginkább igyekezett megakadályozni a jobbikos provokációkat a T. házban.)
Az új országgyűlési törvény a házelnök irányítása alatt álló újonnan létrehozandó fegyveres szerv, az Országgyűlési Őrség felállítását is tartalmazza. E szerint az Őrség a törvényhozás zavartalan működését hivatott biztosítani, a belső vagy külső működés megzavarása esetén a rend helyreállításáért és fenntartásáért felel. A törvényjavaslat a zárórendelkezések között rögzíti, hogy az Országgyűlési Őrség állományának tagjai ugyanazok a személyek lesznek, akik jelenleg e feladatot, az Országgyűlés objektumvédelmét, illetve a házelnök személyi védelmét a Köztársasági Őrezred keretein belül ellátják.

Olykor drákói szigor

Ausztriában a Ház méltóságának a megsértése esetén, ha azt többször megismétli a képvisel, az elnök a szómegvonáson túl akár ki is zárhatja az ülésrl a renitens honatyát. Igaz, szomszédunknál a házszabály számos magatartási szabályt is tartalmaz, miszerint nem lehet keresztben átmenni az elnök és a felszólaló között, vagy az ülésterembe lépéskor illend meghajolni az elnöki pulpitus felé. Cseh­országban olyan beszédért, amivel bŐncselekményt valósít meg, bocsánatkérésre lehet kötelezni a képviselt, de akár egyhavi tiszteletdíjának megfelel bírság róható ki.
Az Egyesült Királyságban a renitens képviselt els alkalom­mal 5, a második alkalommal 20 ülésnapra, ezt köve­ten addig az ideig lehet felfüggeszteni, míg a Ház jónak tartja. A teremr pedig kivezetheti a képviselt. Dániában „nem helyénvaló” szóhasználatért az elnök kizárhatja a vitából a rendbontót, az ügyrendi bizottság pedig maximum 15 napra kizárhatja az ülésekrl. Németországban hasonló esetben az elnök akár 30 ülésnapra vonatkozóan is felfüggesztheti a képviselt. Olaszországban is fel­füg­geszt­het a képvisel, amelynek idtartama 2-15 ülésnap lehet. Ausztráliában rendbontás esetén (amibe kifogásolható szavak használata is bele tartozik) akár a képvisel felfüggesztésérl is lehet dönteni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek