A hazai népszámlálás véglegesen kedden zárult le, és a KSH népszámlálási sajtószóvivőjétől, Virágh Esztertől úgy tudjuk: a 4,5 millió hazai lakcím 100 százalékáról rendelkezik az állam adatokkal. Az adatszolgáltatási hajlandóságot nyilván befolyásolta a szabálysértési bírságolás veszélye is, így a válaszadástól berzenkedők egyetlen menekülési útvonala a hamis adatszolgáltatás maradt, mivel hivatalosan nem ellenőrizhető a válaszok valóságtartalma. Az eddigi tapasztalatok alapján a válaszmegtagadók többsége végül beadta a derekát: a 2001-es népszámlálás során több száz „renitensből" csak 10 jutott el a bírságig.
„Jelenleg a válaszmegtagadók száma 1200 körül van, többségük elvi okokból nem adta ki az adatait, vagy fél az esetleges ingatlanadó miatt. Ezek a félelmek alaptalanok: az adatvédelmi ombudsman kontrollja mellett zajlik az adatok feldolgozása, melynek során a címjegyzéket végleg szétválasztjuk a személyi és lakáskérdőívektől. A településekre vonatkozóan kerülnek majd nyilvánosságra összesített statisztikák, az anonimitás garantált" - mondja Virágh Eszter. Lapunk úgy értesült, hogy a kérdőívek felülvizsgálóinak a KSH egy belső körlevelet küldött szét azzal az utasítással, hogy kozmetikázzák ki a rendszerből a válaszmegtagadó vagy a fellelhetetlen lakókat, és „üres lakássá" minősítve őket legalább egy hasból kitöltött lakáskérdőívvel fedjék le az eseteket. Egy kérdezőbiztos szerint, a feketén albérletezőket is beleértve, óriási szám fog kijönni az „üres lakás" kategóriában.
Egy felülvizsgáló kérdésünkre elmondta: nekik az a feladatuk, hogy a kérdezőbiztosoktól kapott kérdőívek használhatóságát ellenőrizzék, és a főbb adatokat számítógépen bevigyék a KSH monitoring rendszerébe. A monitoring a lakcímlistát tartalmazza a hozzá tartozó pontos azonosító kódokkal együtt, míg egy másik gépi nyilvántartásba fognak kerülni a személyi és lakáskérdőíves adatok, a megfelelő azonosító kódokkal együtt. A papír kérdőíveket pedig az adatfeldolgozás végén bezúzzák, várhatóan jövő nyárig bezárólag.
2011. 11. 11. (XV/45)
