A Radičová-kormány színrelépése óta viszonylagos nyugalom tapasztalható a két ország kapcsolatában, legalábbis ami a hivatalos diplomáciát illeti. A Híd párt kormányra kerülésével a szlovákiai magyarok érdekei is nagyobb hangsúllyal szerepelnek a törvényhozás és a végrehajtó hatalom munkájában. Ennek egyik gyümölcse volt ebben az évben a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása, és további, a kisebbségeket jogaikban diszkrimináló rendelkezések eltörlése. A Rudolf Chmel (Híd) vezette kisebbségi ügyekért felelős tárca készíti a hivatalos, magyar nyelvű nyomtatványokat, illetve több módon segíti az önkormányzatokat, hogy a törvény adta jogokkal élni is lehessen a hivatali nyelvhasználat területén.
Ehhez a szándékhoz alulról jövő, polgári kezdeményezés is társult. Polgári aktivisták több, magyarok lakta városban matricákat ragasztottak kizárólag államnyelven kiírt feliratok mellé „Hol a magyar felirat?” szöveggel. Ez újdonságként hatott Szlovákiában, ahol a civil szektor – benne a szlovákiai magyar – még húsz évvel a rendszerváltás után is ritkán hallatja a hangját. A törvény egyébként (a szlovák kormánypártok vétója miatt) nem kötelezi a magánszektort a kétnyelvűség alkalmazására. A matricás akció részben erre is irányul, hogy a nem állami intézményeket is ösztönözzék a magyar feliratok feltüntetésére. Az érintett városokban ez annál inkább jogos igény, mivel ezekben (Dunaszerdahely, Somorja) a magyar „kisebbség” többségben él. A matricák szövege így válik érthetővé: „Tiszteld a város nyelvi többségét!” A szélsőjobbos Szlovák Megújhodási Mozgalom ellenakciók keretében arra buzdítja tagjait, hogy szlovák nemzeti jelképet ábrázoló ellenmatricákkal ragasszák le az említett matricákat. Ez a „kis kelet-európai abszurd” mindenképpen megmozgatta az állóvizet, és e sorok írójának is személyes tapasztalata, hogy egy kétnyelvű vidéki város hivatalában a korábban magyarul beszélni nem nagyon akaró (magyar!) hivatalnok mostanában már maga keresi a lehetőséget, hogy a magyar ügyfelekkel anyanyelvükön értekezzen. Ez kétségkívül eredmény.
Örök rangadó
A legnagyobb feszültségek továbbra is a kettős állampolgárság ügye körül vannak, mivel érvényben van a Fico-kormány által elfogadott, „ellentörvényként” elhíresült jogszabály, amely szerint elveszti szlovák állampolgárságát az a személy, aki felveszi egy másik nemzetét. A kérdésben új frontot nyitott Gubík László, az MKP lévai elnöke, aki saját szakállára a nyílt konfliktus és a jogi megoldás kikényszerítése irányába terelte az ügyet, amely így most már nem csak a nagypolitika színpadán zajlik. Gubík jogértelmezésében – amelyben egyetért vele a Híd és az MKP is – az alkotmány szerint senki nem fosztható meg akaratán kívül állampolgárságától. Mivel ő más, a kedvezményes honosításukat titkoló személyekkel ellentétben nyilvánosan bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot, a szlovák Belügyminisztérium felszólította, hogy adja le okmányait, a héten kiadott nyilatkozatuk értelmében ugyanis ő már nem szlovák állampolgár többé. A nyitrai körzeti hivatal emellett arra is felkérte Gubíkot, hogy töltse ki a szlovák állampolgárság elvesztésének bejelentése című nyomtatványt, ám a fiatal politikus kitöltetlenül küldte azt vissza, és válaszában azt írta a megkeresésre: nem akar lemondani szlovák állampolgárságáról, s így az alkotmány értelmében azt el sem vesztheti. „Ha kitöltöttem volna a nyomtatvány, ezt úgy értelmezhették volna, hogy önként válok meg állampolgárságomtól, ami nem igaz” – nyilatkozta az Új Szónak a fiatal politikus. Gubíkot akár több mint 3000 eurós pénzbírsággal is sújthatják emiatt, miközben hivatalos végzés hiányában nincs mit megfellebbeznie. Ügyében mindenképpen kenyértörésre kerül sor, amit a politikus cseppet sem bán, hajlandó bírósághoz, alkotmánybírósághoz fordulni, vagy végső esetben Strasbourgig elmenni igaza érdekében.
Ezt egyébként a Híd párt elnöke, Bugár Béla is bejelentette már, hogy megoldás hiányában kénytelenek lesznek az Alkotmánybíróság álláspontját kérni. Bugár becslése szerint eddig mintegy száz szlovák állampolgár kért magyar állampolgárságot. „Egyikük sem fejezte ki azon óhaját, hogy szeretné elveszíteni a Szlovák Köztársaság állampolgárságát” – hangsúlyozta a pártelnök emlékeztetve a Gubík László által is hivatkozott alkotmányos garanciákra.
A négypárti, jobbközép kormánykoalícióban jelenleg is tárgyalások folynak arról, hogy az ellentörvényt módosítsák, de annak végső tartalma még kérdéses. Egyelőre annyiban sikerült megállapodni, hogy Szlovákia a jövőben lehetővé teszi, hogy polgárai több állampolgársággal is rendelkezzenek, de csak a szokásos nemzetközi elvek alapján. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, Ján Figel’ szerint ilyen elfogadott nemzetközi elvnek számít például a hosszabb tartózkodás az adott országban, illetve az ottani rokoni kapcsolatok. A koalíción belül csak a Híd képviseli azt az egyértelmű álláspontot, hogy senkit se lehessen megfosztani kettős vagy hármas állampolgárság miatt a szlovák okmányaitól. A jelenlegi ellenzék természetesen nem fogja megkönnyíteni a parlamentben az erről szóló szavazást.
2011. 09. 02. (XV/35)
