Az alkotmánymódosítás célja, hogy lehetőséget teremtsen egyrészt a szolgálati nyugdíjasok reaktivizálására, másrészt a rokkantnyugdíjak visszamenőleges megszüntetésére, illetve szociális juttatásra való változtatására. A javaslat keddi parlamenti vitája során Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője utalt arra, hogy a visszamenőleges megszüntetést lehetővé tevő alkotmánymódosítás az előző években nyugdíjazott, 57 év alatti rendőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozna. Indoklásul elmondta: az ország nem engedheti meg magának, hogy évi 59 milliárd forintot fordítson „40 ezer életerős, munkaképes személy ellátására". Ezzel újfent célzott a rendőrség állományából hiányzó 30 ezer rendőr utánpótlására is. Kiderült: a kormány még gondolkodik 10 ezer érintett nyugdíjas katona sorsáról is. A szolgálati nyugdíj tudvalevően a volt fizetés értékével egyenlő.
A rendvédelmi szakszervezetek tiltakoztak, mondván: igazságtalan a tervezet, mivel a korkedvezményes nyugdíjaztatás az elbocsátások bevett módszere volt, s mindezek után nem garantálják a sztrájkok békés jellegét. Lázár János erre úgy reagált, hogy a kormány nem enged a zsarolásnak, és így nem fognak tárgyalni velük. Sneider Tamás jobbikos képviselő úgy replikázott: „Higgyék el, hiába van önöknek kétharmados többségük, hogy ha egyszerűen nem lesz rendőrségük, honvédségük, akik megvédjék magukat."
Másik intézkedésként a javaslattevők mindegyik, nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjas állapotát felülvizsgáltatnák, a munkaképessé nyilvánított emberektől megvonnák a nyugdíjat, aminek átlagos értéke jelenleg havi 73 ezer forint az ONYF adatai szerint. Tény, hogy a rokkantnyugdíjasok hazai 12 százalékos aránya nemzetközi viszonylatban is kirívó, hiszen az unióban és az OECD-országokban ez az arány átlagosan 6 százalék körül van. Ezt a problémát a kormány egy huszárvágással oldaná meg, méghozzá úgy, hogy a módosítás szerint a nyugdíjkorhatár alatti nyugellátás „a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". Egy NGM-beadvány szerint a kormány egészségkárosodási ellátás címen vonná össze a nyugdíjkorhatár előtti, rokkantsággal és egészségkárosodással kapcsolatos összes ellátást. Az átalakítás 150 ezer ember nyugdíjmegvonásával járna, akiket úgymond visszairányítanak a munkaerőpiacra.