Jelenleg úgy néz ki, hogy néhány héten belül kizárólag a kormánypárti képviselők szavazatával fogadja el az új alaptörvényt a törvényhozás. Ezzel Magyarország történelmet fog írni. Amint azt egy kutatás megállapítja: „a régióban sehol nem fordult még elő, hogy egyetlen pártszövetség más pártok »igen« szavazata vagy népszavazás nélkül fogadjon el egy új alaptörvényt". (A kutatás Magyarországon kívül 19 régióbeli posztkommunista ország alkotmányozását vizsgálta.) Ettől még lehetne jó az új szöveg, de sajnos nem az. A benyújtott szöveg egy újabb elszalasztott lehetőség, az új alkotmány gyengébb lábakon fog állni, mint a köztársaság jelenlegi alaptörvénye.
Tekintettel arra, hogy a kormánypártok választási programjukban semmit sem szóltak az alkotmányozásról, értékelésünk szempontja nem lehet az, hogy megnézzük, mennyiben teljesítik saját szavazóiknak tett ígéreteiket. Ez azért is fontos kérdés, mert még a választóknak kiküldött kérdőívben sem tettek fel olyan lényeges kérdéseket, mint például az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetése, a vármegye elnevezés visszaállítása, a bírósági rendszer átalakítása stb. Így arra sem lehet válaszolni, hogy ha a most tervezett változásokat a választási programjában is feltünteti a Fidesz, akkor meg lett volna-e az az 53 százalékos választói támogatás, amely - az aránytalan választási rendszer következtében - a mandátumokban kétharmados többséget eredményezett a kormánypártoknak.
A szöveget tehát nem tudjuk a választási ígéretekhez mérni, ezért csak azt tehetjük, hogy a jelenleg még hatályos Alkotmánnyal vetjük egybe a bevezetendő rendelkezéseket. Az alaptörvénynek alapvetően három társadalmi funkciója van: 1. biztosítsa a polgárok alapvető jogait és szabadságát, nyújtson védelmet az egyénnek az állam vagy akár a többség elnyomásával szemben; 2. alakítsa ki az államszervezet működését oly módon, hogy kiépíti a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerét, ezáltal alkotmányos korlátot állítva a diktatúra elé; 3. teremtse meg azt a lehető legszélesebb demokratikus értékközösséget (vagy „demokratikus minimumot"), amely az ország lakosait mint a polgárok közösségét összeköti.
2011. 03. 25. (XV/12)
