Sebestyén István
A paksi atomerőmű biztonsága megkérdőjelezhetetlen, ezzel együtt a létesítményt alávetik az EU által előírt stressztesztnek, amelynek eredményeit az üzemidő-hosszabbítási programban figyelembe veszik - erről Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter beszélt a paksi atomerőműben tett látogatásán. A miniszter leszögezte: nem látnak arra okot, hogy megváltoztassák az atomenergia szerepéről vallott elképzeléseket. Annak a következő évtizedekben ugyanakkora teret szán a kormány, mint most, vagyis a hazai termelésben 40 százalékot. Hasonló állásponton van Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, aki úgy véli, a japán katasztrófa kapcsán nem azon kell gondolkozni, hogy mikor zárják be a paksi atomerőművet, hanem a tanulságokat szükséges levonni. „Mintha a világ kommunikációja félrecsúszott volna ebben az ügyben. Japán történelmében még nem volt ekkora földrengés és cunami, ennek ellenére a hírekben semmi másról nem hallani, mint a fukusimai atomerőmű üzemzavaráról. Mindenki a sugárzástól retteg, miközben senki nem lett sugárbeteg. Tény, hogy az erőmű megsérült, a radioaktivitás nagy részét azonban bent tartotta" - fogalmazott az igazgató. Hasonlata szerint a fukusimai létesítmény olyan, mint egy Forma-1-es autó, amit arra terveztek, hogy ha 260-nal nekimegy a falnak, a pilóta akkor is életben maradjon - ezt a célt tekintve a létesítmény jól vizsgázott. Aszódi véleménye szerint ugyan az elhárítási munkák során még várhatók kisebb problémák (akár további radioaktív kibocsátás is), súlyosabb események bekövetkezte már nem valószínű.
A Greenpeace nem lát garanciát arra, hogy az európai és a magyar atomerőművek felülvizsgálata valós eredményt hozhat. Rohonyi Péter, a szervezet hazai kampányfelelőse szerint ugyanis „a nukleáris ipar és az őt felügyelő hatóságok eddig is egy összerendezett tömbként funkcionáltak, és ha ez az ipar magát leellenőrzi, az távolról sem megnyugtató". Úgy vélik, a stresszteszt nem lesz több holmi papírmunkánál, és megemlítette, hogy a kilencvenes évek biztonsági fejlesztései után 2003-ban történt az eddigi legsúlyosabb üzemzavar Pakson - emberi mulasztás és észre nem vett tervezési hibák miatt.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »